Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 84. számában megjelent 1628. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban lenne kérdésem. A válaszban az Mt.-re hivatkoznak, és az ott szereplő munkaidőbeosztás-közléssel kapcsolatos rendelkezésekre. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény idevonatkozó része az utazó munkavállalók munkaidejével foglalkozik. A 18/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti (személyszállítás és árufuvarozás) munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Válaszuk utolsó bekezdésében a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét a gépkocsivezetők számára kizárják. A fent említett törvény 18/D. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak között ellentmondást vélek felfedezni. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállalót személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A (3) bekezdésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Kérem ezeknek a szakaszoknak az értelmezését és az ellentmondás feloldását. Van olyan eset, amikor a gépkocsivezetőkre vonatkozóan kizárólag az Mt. alapján kell rendelkezni, vagy a két jogszabályt mindig együttesen kell egymással összhangban alkalmazni? Mi a helyzet a nem tachográfos járműt vezető sofőrökkel?
Részlet a válaszából: […] A gépkocsivezetőre az Mt. szabályait a Kkt.-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha a munkavállaló az 561/2006/EK rendelet, a Kkt. vagy a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend azt jelenti, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztják be [új Mt. 97. § (2) bek.]. Például ha az adott havi munkaidőkeretben 20 munkanap esik hétköznapra, és a munkavállaló napi teljes munkaideje 8 óra, akkor 160 óra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A rendkívüli munkavégzés díjazásáról rendelkező Mt. 147. §(2) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötvenszázalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.