Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. Amiről tehát nincs külön rendelkezés az Eszjtv.-ben, azokban a kérdésekben az Mt. irányadó. Az Mt. pedig általános jelleggel előírja, hogy a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás közlésére 2010-ben, még a régi Mt. hatálya alatt került sor, ezért a rendes felmondásra is e törvény rendelkezései az irányadók [Mth. 7. § (1) bek.]. A jogellenesnek tartott munkáltatói rendes felmondás ellen keresetlevél előterjesztésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Szabadság pénzbeli megváltása

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, és az időarányosan ki nem adott szabadságomnak egy részét (5 munkanapot) tévesen váltotta meg pénzben a munkáltatóm. Az új állásomban jár-e a plusz 13, meg nem váltott – korábban ki nem adott – szabadság az egyébként még 2008-ra engem megillető rendes szabadságom mellett, mivel a volt munkáltatóm 18 helyett csupán az említett 5 napot váltotta meg? Kérdésem még, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok révén meghosszabbodott-e a korábbi jogviszonyom?
Részlet a válaszából: […] ...új munkaviszonyban nem tarthat igényt a korábban ki nemadott szabadságra. Míg a szabadság ki­adására vonatkozó munkavállalói igény amunkaviszony fennállása alatt nem évül el, addig a szabadság megváltásávalkapcsolatos munkavállalói igény elévülése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...elve a rendeltetésszerű joggyakorlás.Ennek szellemében nem elegendő a jogszabálysértés hiánya, a fél eljárásának megkell felelnie az adott szabály rendeltetésének. A jog gyakorlása különösenakkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.