4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkaköri alkalmatlanság idejének elszámolása
Kérdés:
Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?
2. cikk / 4 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
3. cikk / 4 Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
4. cikk / 4 Munkaidőkeret – beszámít a munkaszüneti nap?
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendet alkalmazó munkáltató vagyunk, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A munkaidőkereten belül kötelezően ledolgoztatható munkaidő mértékének meghatározásával kapcsolatban kérdezzük: miután az általunk alkalmazott munkarend esetén munkaszüneti napra is elrendelhetünk munkát, a munkaidőkeretbe tartozó munkaidőt elegendő-e csak a heti két pihenőnapunkkal csökkenti, és a hétköznapra eső munkaszüneti napokkal nem? Ha egy adott hónapban van hétköznapra eső munkaszüneti nap, foglalkoztathatjuk-e ekkor – teljes munkaidő esetén – nyolc órával többet a munkavállalókat?