Vezetők – a jogviszonyváltás után

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jei hatállyal a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át. Ennek feltétele, hogy 2020. október 31-ig a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkáltató és a munkahely – megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
- a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
- a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszából: […] ...egyes eseteiben. Az esetek jelentősebb részében valójában az a helyi önkormányzati költségvetési szerv a munkáltató, amelyiknél az adott közalkalmazott dolgozik. Ez következik a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdéséből is, melynek értelmében a Kjt. hatálya – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Vezető ápoló – vezetői megbízás

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...betöltő közalkalmazottak között fennálló közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatosan azonban nem az 1/2000. SzCsM rendelet irányadó, hanem a Kjt., és annak ágazati végrehajtási szabálya, a 257/2000. Korm. rendelet. E jogszabályok alapján kell a vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti humanitárius egyesület. A 6. § (1) bekezdése szerint a Vkt.-ban nem szabályozott kérdésekben az Egy. tv. rendelkezései irányadóak. Mindebből egyértelmű, hogy a Magyar Vöröskereszt nem költségvetési szervnek, hanem társadalmi szervezetnek minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni kell. Az ismertetettnél hosszabb idejű, a munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának megállapodás nélküli munkaadói elrendelése jogellenes egyoldalú szerződésmódosítás. Az Mt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Takarítónő – hová soroljuk?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 87/A. §-ában foglaltakat. A munkakör módosítása eseténelőfordulhat, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján megváltozik az eddig irányadó, afizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltöttidőnek számító tartam mértéke. Ez jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. fenti szabályaihoz képest megfogalmaz egy további, határozottidőre történő jogszerű kinevezési esetkört (ha nincsen az adott képzésszakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés), azonban a rendelkezésünkreálló adatok alapján feltételezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Magasabb vezető közalkalmazott pályakezdőként

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?
Részlet a válaszából: […] ...nemrendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget,szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.A Kjt. 23. § (1) bekezdése többek között azt is kimondja, hogy a közalkalmazottnem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Tanár – alkalmi munkavállalói könyvvel?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat heti 4 órában óraadó tanárt, jogszerű-e ez a gyakorlat? Amennyiben nem, milyen jogi keretek között foglalkoztatható egy, egyébként álláskeresőként nyilvántartott tanár, hogy az álláskeresési járadékra továbbra is jogosult maradjon?
Részlet a válaszából: […] ...A tanárnak közalkalmazottijogviszonyban kell állnia. Ettől akkor lehet eltérni a Kt. 15. § (1) bekezdésealapján, ha óraadó tanárt alkalmaz az iskola polgári jogi jogviszony keretében.A Kt. alkalmazásában óraadó tanár az a pedagógus, akit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közszolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok

Kérdés: Köztisztviselői kinevezést kaptam egy önkormányzatnál. A besorolásomkor a munkáltatóm figyelmen kívül hagyta azt az időszakot (2007. májustól novemberig), amikor alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoztam. Kérdésem, hogy tényleg nem számít-e be ez az idő a fizetésem megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött időt kellalapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakításnélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. Mintolvashatjuk, a Ktv. tételesen felsorolja azokat a foglalkoztatásijogviszonyokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.