Osztószám meghatározása órabér számításánál

Kérdés: Kölcsön vevő partnerünknél a munkavállalók alapbére havibérben van meghatározva, viszont egyenlőtlen munkarendben dolgoznak, négyféle műszakrendben, 12 órás műszakokban, háromhavi munkaidőkeretben. A kölcsön vevő partner „saját” havi ledolgozandó órát alkalmaz a munkavállalók elszámolásánál, és ezt kéri alkalmazni a kölcsönzött munkavállalók esetén is. A kölcsönvevő által megadott havi ledolgozandó „osztószám” eltér a munkaügyi naptár szerinti havi ledolgozandó óraszámtól, és műszakrendenként eltérő.
1. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 12 napot 12 órás munkarendben, azaz 144 órát. 3 nap szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 180 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/180 óra×144 óra = 233 200 Ft. A 36 óra szabadságra a távolléti díj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/180 óra×36 óra = 58 300 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (230 200 Ft+58 300 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
2. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 11 napot 12 órás munkarendben, azaz 132 órát. 3 napon szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 168 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/168 óra×132 óra = 229 036 Ft. A 36 óra szabadságra a távollétidíj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/168 óra×36 óra = 62 464 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (229 036 Ft+62 464 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Havibéres munkavállaló távollétének elszámolása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott havibéres teljes munkaidős munkavállalóink a kölcsönvevőnél 12 órás munkarendben dolgoznak, 3 munkanap után 3 nap pihenőnapot kapnak. A távolléteket a beosztással megegyezően eddig 12 órában számoltuk el, azaz egy nap szabadságra 12 órára járó távolléti díjat számfejtettünk [Mt. 146. § (3) bek. a) pont, 148. §]. Mivel egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a munkavállalónak a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], valamint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.], ezért a fenti esetet tekintve a következőképp számfejtettük 2024. február hónapban a munkavállaló törzsbérét. A havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával osztottuk (168 órával). Az adott időszak alatt teljesítendő órák számát csökkentettük a távollétek óraszámával (1 munkanap szabadság: 12 óra), így a munkavállaló 156 órára járó törzsbért kapott. Helyes-e a számításunk a leírtak alapján? Ha a munkavállaló munkanapon távol van, részére a havibér – általános munkarend szerinti munkanapok alapján – arányosított része jár. A kölcsönvevő ezzel az indokkal a távolléteket nem a beosztás szerinti 12 órával számolja el, a munkavállalóknak a napi munkaidő és általános munkarend szerinti 8 órában fizet távolléti díjat. Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, viszont a távolléteiket az általános munkarend szerint 8 órában számolja el részükre? Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, a távollétek bizonyos részét, például a szabadságokat 12 órával számolja el, míg más távolléteket, például igazolt fizetett távolléteket 8 órával számoljon el?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munka­idő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

"Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló esetén ugyanis az alapbér összege független a hónap munkanapjainak számától, így azt nem befolyásolja az sem, hogy az adott hónapban van-e munkaszüneti nap. A havibér az időbérnek átalányjellegű díjazási formája, ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés:

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás – konkrétan 2022. november hónapra nézve – a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?

Részlet a válaszából: […] ...megfontolás áll, hogy a havibéres munkavállaló a havibérét a számára beosztott rendes munkaidő mértékétől függetlenül megkapja az adott hónapban.Ebből viszont az alábbi szabályok mentén levezethető, hogy az ilyen munkaszüneti napra milyen bér jár a munkavállalónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Távolléti díj számítása pedagógusok esetében

Kérdés: Ha egy pedagógus betegszabadságon és szabadságon is van a hónapban, és kap pótlékokat, a távolléti díj számításánál a teljes pótlékok összegével kell számolni vagy a számfejtett összeggel, mivel pótlék csak a ledolgozott napokra jár? Példa: alapbér 356 265 Ft, gyógypedagógiai pótlék 9135 Ft, ágazati szakmai pótlék 35 627 Ft, egységvezetői pótlék 54 810 Ft. Ledolgozandó munkanapok száma 22 nap, 3 nap betegszabadságon és 10 nap szabadságon volt. Mennyi lenne a betegszabadságra és a szabadságra járó díjazás összege?
Részlet a válaszából: […] ...köznevelési intézmény munkavállalói (és közalkalmazottai) tekintetében az Mt.-t, az Nkt.-t és az annak végrehajtására kiadott rendeleteket együttesen kell alkalmazni [Nkt. 64. § (1) bek.].A távolléti díj számítása során az Nkt., illetve a 326/2013. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Távollétidíj-számítás szociális intézményben

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...a helyettesítési pótlék), az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Kjt. 80...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Távolléti díj számítása vegyes bérrendszerben

Kérdés: Idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazással van foglalkoztatva a munkavállaló. A havi bruttó munkabér összege túlnyomóan órabéralapú, a kisebb munkabérrész teljesítménybér. Amikor teljesítménybér-alapú munkát végez a dolgozó, arra az időre órabér nem kerül elszámolásra, ezen időtartamra csak a teljesítménybért kapja, de ezen teljesítménybér összege meghaladja az eltöltött időtartamra járó órabér összegét. A távolléti díj megállapításánál a fentiek szerinti idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazást hogyan kell figyelembe venni (irányadó időszak, munkabér típusa, osztószám), ha lehet, példával bemutatva?
Részlet a válaszából: […] ...kerül az alapbérrészbe, 150 000 Ft a teljesítménybérrészbe. A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell számításba venni [Mt. 150. § (2) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a helyettesítési pótlék), az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...lenne. Ám október 23. péntekre, azaz az általános munkarend szerinti munkanapra esett, ezért ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni. Így adódik, hogy 2020. októberben a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértéke (egy teljes munkaidős munkavállaló esetén) 21×8 = 168 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
1
2
3
7