17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Heti pihenőnapok kiadása munkaidőkeretben
Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.
12. cikk / 17 Elszámolás a munkaidőkeret végén
Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?
13. cikk / 17 Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága
Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
14. cikk / 17 Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?
15. cikk / 17 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
16. cikk / 17 Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben
Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
17. cikk / 17 Vasárnapi pótlék – a számítás alapja
Kérdés: Az Mt. 149/A. § értelmében a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%-os ún. vasárnapi bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a pihenőnapok összevonásával a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidejében kerül sor. Ha vasárnap a munkaidő-beosztás szerint nem 8 órát dolgozik a munkavállaló, hanem kevesebbet, a pótlékot igazítani kell-e a munkavállaló által ledolgozott időhöz, vagy pedig a napi 8 órára járó munkabér képezi annak alapját?
