10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
2. cikk / 10 Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése
Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?
3. cikk / 10 "Fizetett ünnep" elszámolása
Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
4. cikk / 10 Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok
Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
5. cikk / 10 Bérpótlékok az új Mt. szerint
Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
6. cikk / 10 Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért
Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
7. cikk / 10 Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben
Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
8. cikk / 10 Munkaidőkeret – a távollétek számítása
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?
9. cikk / 10 Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása
Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
10. cikk / 10 Foglalkoztatás osztott munkakörben
Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?