Fizetés nélküli szabadság "leállás" idejére

Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?
Részlet a válaszából: […] ...mikor kíván szabadságot igénybevenni [Mt. 134. § (1)–(2) bek.].Ebből eredően a munkáltató joga, de egyben felelőssége is,hogy az adott naptári évre járó rendes szabadsággal gazdálkodjon, és megfelelőmennyiségű napot tartalékoljon az év végére, ha gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?

Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
Részlet a válaszából: […] ...Arraazonban nincsen lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan rendelje el fizetésnélküli szabadság kiadását. Ha a munkáltató egy adott időszakban nem tudjafoglalkoztatni a munkavállalókat, akkor a következő lehetőségei vannak.Ha az Mt. 151. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...az álláskeresésijáradékra való jogosultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130százaléka lesz. Ezen összeget a munkaadó azonban nem tüntetheti fel azigazolólapon, mivel azt az álláskereső lakóhelye szerint illetékes munkaügyiközpont kirendeltsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Munkakör-módosítás a GYES után?

Kérdés: Ha a munkavállaló GYES vagy GYED után visszajön dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató a régi beosztásába visszatenni? Mi a helyzet akkor, ha az a munkakör be van töltve, vagy már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező tartalmi eleme, melycsak a felek közös megegyezésével módosítható [Mt. 76. § (5) bek., 86. § (1)bek.]. Ez irányadó akkor is, amikor a munkavállaló nem folyamatosan dolgozik,hanem a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát. Ehhez kapcsolódóan az Mt. 90.§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.