Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] ...lényege ugyanis éppen az, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaideje egyenlőtlenül osztható be, és így változhat az adott héten teljesítendő munkaidő mennyisége [Mt. 99. § (7) bek.]. Például a munkáltató néhány hétig csak 10-20 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkaviszony tartamának módosítása

Kérdés: Munkáltatóm közölte velem, hogy a cégnél létszámleépítés várható. Annak elkerülése érdekében, hogy ez engem is érintsen, lehetőség lenne arra, hogy a munkaviszonyt kétéves határozott idejű munkaviszonyra módosítsuk. Ha ezt nem fogadom el, előreláthatólag felmondanak nekem. A felettesem szerint, amennyiben elfogadom a határozott időt, később az is megeshet, hogy utóbb ismét határozatlan időtartamúvá módosítsák a munkaviszonyom. Abban a szerencsés esetben, ha a jövőben ismét határozatlan idejűvé módosulna, folytonosnak fog-e minősülni (pl. a végkielégítés szempontjából)?
Részlet a válaszából: […] ...ok hiányában végkielégítésre is jogosult lehetne. A végkielégítés összegének megállapítása során a módosítást megelőzően a munkaadónál munkaviszonyban töltött idejét is figyelembe kellene venni.Ha a jövőben a határozott idejű munkaviszonyt határozatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés kötelező elemeként meghatározandó alapbér összegét a felek bizonyos korlátok között szabadon határozhatják meg. Legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.] elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Írásbeli figyelmeztetés – hat hónap késéssel

Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?
Részlet a válaszából: […] Az írásbeli figyelmeztetés nincs határidőhöz kötve, ám jellegéből eredően az alapjául szolgáló kötelezettségszegés időpontjához képest nem lehet jelentősen később közölni. Minél hosszabb idő telik el a kötelezettségszegés után, annál kevésbé indokolt miatta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozott. Az Mt. 124. §-ának (2) és (3) bekezdése ugyanis ilyen esetben a munkáltató választásától függően – melyet mindig az adott teljes évre kell meghozni – kétféle módon teszi lehetővé a szabadság kiadását és nyilvántartását. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkáltatói tájékoztatás egyoldalú módosítása

Kérdés: A munkáltatóm átadott nekem egy tájékoztatót, amely szerint nem hétfőtől péntekig napi nyolc órában leszek beosztva reggel 8-tól délután 16.30-ig, hanem hétfőtől szerdáig reggel 7-től délután 15.30-ig, csütörtökön és pénteken pedig délelőtt 11-től délután 19.30-ig. Nekem ez a beosztás sokkal kedvezőtlenebb, ezért nem írtam alá a tájékoztatót, a munkáltató mégis ilyen beosztásban utasított munkavégzésre. Megteheti, hogy anélkül, hogy a tájékoztatót aláírom, véghezviszi az ott leírtakat? Ő arra hivatkozik, hogy nem kell ehhez az én hozzájárulásom.
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztató tartalmazza a munkavállaló munkaidő-beosztására vonatkozó rendelkezéseket is. A tájékoztató a munkáltató által kiadott egyoldalú dokumentum, ahhoz szükségtelen a munkavállalói hozzájárulás. A tájékoztató a munkáltató egyoldalú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (5) bek.]. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, a munkavállalóra a felmondásra irányadó általános szabályokat kell alkalmazni. A felmondási tilalmak és korlátozások szempontjából irreleváns, hogy egyetlen gyermeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.