Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás esetén azt órákban kell kiadni. (Lásd még erről részletesen az 1554., az 1558. és az 1559. számú kérdésekre adott válaszokat!)A betegszabadságot illetően fontos újdonság, hogy az év közben kezdődött munkaviszonyban időarányosan jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani,ha annak feltételei fennállnak, mérlegelési joga csak a nemzetgazdasági bruttóátlagkereset ötszörösét meghaladó, vagy a felszámolási eljárás kezdetétől egyév eltelte után benyújtott igények esetében áll fenn. Lehetséges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Végkielégítés – nem jár az Mt. alapján a kölcsönzött munkavállalónak

Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés szabályait az Mt. 95. §-a tartalmazza. Eszerint három évet meghaladó időtartamú munkaviszony után valóban jár egyhaviátlagkereset végkielégítésként. De a munkaerő-kölcsönzés esetén a törvény193/P. § (1) bekezdése – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Csoportos létszámcsökkentés kormánytisztviselőknél

Kérdés: Kormánytisztviselői jogviszonyban állók tekintetében hogyan érvényesülnek az egyéb jogviszonyokban (Mt. és Ktv. hatályai alá tartozók esetében) irányadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...esetén – az Mt. felmondási védelemre vonatkozó szabályaira isfigyelemmel – kizárólag a Ktjv. szabályai lesznek az irányadók.Mindebből következően a Ktv. rendelkezései közül nemalkalmazandó a kormánytisztviselők csoportos létszámcsökkentésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...Lényeges ugyanakkor, hogy a jövedelempótló kártérítésaz elmúlt időben hatályban volt jogszabályok alapján járadék formában is adó-és járulékköteles [Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.1. pont, Tbj. 4. § k) pont];vagyis ebből társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. A törvény értelmében a fióktelep cégjegyzékbőlvaló törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadószabályait kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás amagyarországi munkavégzésre kirendelte [Fióktelep tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2010. január 1-jével egy új 94/H. §-sal egészült ki(l. a 2009. évi CXXVI. törvény 19. §-át), mely a csoportos létszámcsökkentéshezhasonló tájékoztatási kötelezettségeket ír elő azokban az esetekben, amikor amunkáltató jogutód nélküli megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszából: […] ...pl. a munkaviszony is, l. az Flt 58. § (5)bekezdésének e) pontját],– a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti – a reáirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas (vagyis az, akinek azegészségkárosodása 50-79 százalékos),– 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodássalrendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hategymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Munkavállaló képzéséhez nyújtott támogatás

Kérdés: Faipari munkákkal foglalkozó cégünk jelenleg betanított munkásként foglalkoztatott munkavállalójának bútorasztalos szakképzettség megszerzéséhez szeretne támogatást szerezni. Mik a támogatás feltételei, és milyen mértékű a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...regionálismunkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) elfogadta. A MüM rendelet9. §-a a képzés támogatására a munkaadó által a munkaügyi központhoz benyújtottkérelem alapján kerül sor. A munkavállaló képzése akkor támogatható, ha írásbanvállalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
2