Pedagógus-illetményeltérítés lefelé

Kérdés: A munkáltató – önkormányzati fenntartású óvoda – lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...1-jéig hatályban volt illetményalappal) számolt illetmény. Magyarán: a lefelé való eltérítés maximális hatása az lehet, hogy az adott pedagógus – kizárólag teljesítményértékelés alapján – nem kap emelést. A fentiek alapján a fenntartónak biztosítania kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Dajkák végzettsége

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségeket, de az egyes szakképesítésekre vonatkozó, e szakképesítések tartalmát meghatározó, miniszteri rendeletekkel kiadott követelményekből kiolvasható, hogy melyik szakképesítés milyen munkakör betöltésére készít fel. A munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Tehát lehetséges, hogy nem egyszerre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Pedagógiatanári végzettség a besorolásnál

Kérdés: Óvodában dolgozó gyógypedagógus a főiskolai gyógypedagógia tanári végzettsége mellett elvégezte az egyetemet, mellyel okleveles pedagógiatanári szakképzettséget szerzett. A dolgozó fizetési besorolásánál az egyetemi végzettség elismerhető-e, mivel óvodában dolgozik gyógypedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...3. mellékletében elő nem írt többletvégzettségek, szakképzettségek nem képezhetik a besorolás alapját, ezek ugyanis nem szükségesek az adott munkakör betöltéséhez. Ez a helyzet az okleveles pedagógia szakos tanár szakképzettséggel is. Az óvodában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] ...a nyári szünetben kell kiadni; ha ez nem megoldható, a szabadságot az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. A pedagógus tehát szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] ...ha a Kjt. eltérő rendelkezést nem tartalmaz [Kjt. 2. § (3) bek.]. A szabadság kiadása tekintetében pedig az Mt. paragrafusai az irány­adók.Az Mt. valóban nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi a követendő eljárás arra az esetre, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Pszichológus kötelező óraszáma

Kérdés: Egy szociális alapellátási központban, ha valakit pszichológus munkakörben foglalkoztatnak, az illetőnek a heti kötelező óraszáma hogyan alakul? Nevelési-oktatási intézményben, illetve pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményeknél meghatároznak heti óraszámokat, a szociális alapellátási központ azonban egyik fent felsorolthoz sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...iskolák, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálatot ellátóintézményei körébe sorolható többek között a gyógypedagógiai tanácsadó, koraifejlesztő- és gondozóközpont, nevelési tanácsadó, továbbtanulási,pályaválasztási tanácsadó. A pszichológusi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Intézményvezető – ki a munkáltatója?

Kérdés: Többször halljuk azt a vélekedést, hogy a helyi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek (pl. iskolák, óvodák) intézményvezetői tekintetében nem az adott költségvetési szerv, hanem az önkormányzat a munkáltató. Véleményük szerint helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...is a költségvetési szerv és aközalkalmazott között áll fenn. A munkáltató attól függetlenül a költségvetésiszerv lesz, hogy adott esetben más személy vagy szerv hozza meg a munkáltatóijogkörbe tartozó egyes döntéseket, illetve gyakorolja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Munkahelyi dohányzás – eltiltható-e a munkavállaló?

Kérdés: Megteheti a munkáltatónk, hogy eltilt a munkahelyi dohányzástól? Reggel 9-től du. fél 6-ig tart a munkaidőnk, amelyből csak az ebédszünet alatt tudunk dohányozni. Nincs megfelelő hely biztosítva a dohányosoknak, és a munkánk jellege folytán nem tehetjük meg, hogy a dohányzás idejére elhagyjuk az épületet. Kérem szíves válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetvepiktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni a nemdohányzók védelméről és adohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. tv. 2. § (7) bekezdése alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
2