"Fix" felmondási idő kikötése

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű – jelen esetben 2 hónapos – felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.
Részlet a válaszából: […] ...akadálya annak, hogy a felek a régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződést a hatályos Mt. rendelkezései szerint módosítsák, "hatályosítsák", amennyiben a módosított munkaszerződés rendelkezései megfelelnek a törvényben foglaltaknak. Az Mt. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatta meg [régi Mt. 167. § (3) bek.]. A régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződések esetén a másfél havi átlagkeresetnek megfelelő összegű kártérítésben való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Vezető állású munkavállalóra vonatkozó törvényi feltételek

Kérdés: A munkáltató 2010 áprilisában az üzletvezetők és helyettesek munkakörét a régi Mt. 188/A. §-a alapján vezetői munkakörnek minősítette. Az érintettekkel munkaszerződés-módosítást írtak alá, 30 000-40 000 Ft-tal megnövelve az alapbérüket. Bérpótlékot nem kapnak. Egyetlen érintett személy alapbére sem haladja meg a bruttó 400 000 Ft-ot még ma sem. Kérdésünk, hogy az Mt. 208. §-ának (2) bekezdését nem kellene-e alkalmazni a bérük tekintetében? Vezető állásúnak tekinthetők-e egyáltalán a hatályos szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabér hétszeresét. Bármely feltétel hiánya esetén a munkavállaló nem minősül vezető állású munkavállalónak.A régi Mt. hatálya alatt vezető állásúnak minősített munkavállalók esetén az Mth. rendelkezéseit kell irány­adónak tekinteni, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Vezető állású munkavállaló határozott idejű jogviszonyban

Kérdés: Cégünk ügyvezetője 2006 és 2011 között munkaviszony keretében látta el a tisztséget, majd újabb ötéves munkaszerződést kötött vele a cég az ügyvezetői munkakörre. Úgy tudjuk, hogy az új Mt.-ben legfeljebb ötéves határozott időre létesíthető munkaviszony, ezért feltételezzük, hogy jogellenesen jártunk el a munkaszerződés meghosszabbításával. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...208. § (1) bek.]. A kérdésben előadottak szerint a munkaviszony újabb öt évre történő meghosszabbítása 2011. évben, tehát a régi Mt. hatálya alatt történt, ezért a határozott idő meghosszabbításának jogszerűsége a régi Mt. tükrében vizsgálandó.A régi Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.