Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkerettel

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó dolgozók munkaidejüket az alábbiak szerint dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig 7.00-16.00, 8,5 óra munkaidő (30 perc munkaközi szünettel); pénteken 7.00-13.00, 6 óra. Összesen heti 40 óra. Ez a beosztás minden héten ismétlődik, folyamatos. Kérem szíves segítségüket abban, hogy ez az eset egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül-e, és szükséges-e munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés szerinti esetben változó az egy napra beosztott munkaidő mennyisége, ezért nincs szó általános munkarendről, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztás valósul meg. Mivel minden héten ez a beosztás ismétlődik, és a munkavállaló hetente 40 órát dolgozik, heti két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Gyakornok szabadsága – jogviszonyfüggő

Kérdés: A gyakornok kollégáknak a szabadságokat ugyanúgy kell megállapítani, mint egy rendes munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, mit takar a kérdés szerinti gyakornok státusz, azaz milyen típusú jogviszonyban történik a munkavégzés. Az egyes szóba jöhető foglalkoztatási jogviszonyokban ugyanis a szabadságnak más és más szabályai vannak. Ha a gyakornok munkaviszonyban áll, és csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Kerületvezető erdész további jogviszonya

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] A kerületvezető erdész a kérdés alapján az Mt. hatálya alatt álló munkáltató munkavállalójaként határozható meg. A vadásztársaság a Ptk. hatálya alatt működő egyesület (Ptk. Második rész VII. cím). A vadásztársaság saját szervezeti felépítését maga határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya – egyéb személyek mellett – a munkáltatóra terjed ki [Mt. 2. § (1) bek. a) pont]. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §). A gazdasági társaságok az Mt. hatálya alatt működnek, akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáttervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemitanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezőszakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. három lehetséges típusát állapítja meg a munkavállalórészére fizethető bér formájának: a munkabér időbérként, teljesítménybérként,vagy a kettő összekapcsolásával (ún. vegyes vagy kombinált bérformaként)határozható meg [143. § (1) bek.]. A törvény ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos kiemelnünk, hogy a 2010. január 1-jétőlhatályba lépett új szabályok csak a tág értelemben vett közszférábanfoglalkoztatottakra terjednek ki, az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonybanálló munkavállalók számára nem áll nyitva e lehetőség. Annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 2005-től lehetővé teszi, hogy a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.