4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkába járás költségtérítése alkalmi munkánál
Kérdés:
Állandó jellegű munkavállalók esetében kötelező fizetni a munkavállaló napi munkába járásának legalább 86%-át tömegközlekedéssel, vagy meghatározott összeggel támogatni az autóval munkába járást. Alkalmi munkavállalók esetében is ez kötelezettsége vagy lehetősége a munkavállalónak?
2. cikk / 4 Távmunkavégzés – a munkavállalói költségek megtérítése
Kérdés: A 2023. január 1-jei módosításra tekintettel az Mt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja kizárja az eltérés lehetőségét az Mt. 51. §-a kapcsán. Távmunkavégzés esetén ez praktikusan azt jelenti, hogy jogellenesek azok a szerződéses rendelkezések, miszerint az alapbér magában foglalja a munkavállaló távmunkavégzése során felmerülő indokolt költségeit is? A jogszabály korábbi állapota alapján – álláspontunk szerint – jogszerűek voltak az ilyen kikötések azon az alapon, hogy a távmunka lehetőségének biztosítása önmagában is egy olyan kedvező feltétel, amely összességében úgy is kedvezőbb a munkavállalóra nézve, hogy a vonatkozó költségek megtérítése a munkavállalót terhelik.
3. cikk / 4 Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz
Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
4. cikk / 4 Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek
Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?