5 talált cikk a rendes felmondás , munkáltató , munkavégzés , GYET kifejezésre

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?

Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?

Kérdés: Munkáltatómmal korábban megállapodtunk, hogy június 2. és 6. között rendes szabadságot ad ki számomra. Május 20-án viszont rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, így a felmondási időre fog esni az említett rendes szabadság. Mikor ér véget a munkaviszony, ha a felmondási idő 30 nap volt? Mi a sorsa a június 2. és 6. közötti rendes szabadságnak?