Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...ezt mégis mellőzi. A munkavállalót az állásidőre alapbére és a beosztás alapján járó bérpótlékai mindenképpen megilletik. Egyetlen kivétel van ehhez képest: ha elháríthatatlan külső ok okozta az állásidőt, mely esetben a munkavállalónak egyáltalán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vezető munkaszerződése a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bekezdés]. Ezen szabály alól az egyetlen kivétel: a kollektív szerződés hatálya a vezetőre még a felek külön erre irányuló megállapodása esetén sem terjed ki [Mt. 209...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés megszakításával kell kiadni, így a kérdésben említett 8 órás munkaidőn felül kell számítani a 20 perces szünetet. Az egyetlen kivétel ez alól az, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik. E szabálytól a felek a kinevezésben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés ellenértéke a munkabér. A munkabérmeghatározható teljesítménybérként is (Mt. 143. §). A munkabért – jogszabályeltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kellmegállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.