Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...számára tehát megállapítható a 18 Ft/km költségtérítésnél magasabb mérték is más munkakörökhöz képest, de a munkakörön belül egyes munkavállalóknak a lakóhelyük alapján eltérő mérték nem. A munkahelytől távolabbi lakóhely ugyanis a hosszabb távolság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Álláskeresési járadék igénylése GYES ideje alatt

Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?
Részlet a válaszából: […] ...az állami foglalkoztatásiszerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani [Flt. 25. § (1) bek.]. Így ajogszabály nem zárja ki, hogy GYES mellett álláskeresési járadékot igényeljen,ugyanakkor amennyiben az álláskereső terhességi-gyermekágyi segélyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és az álláskeresési ellátások ideje

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 87/A. §-a tartalmazza. Ebben munkaviszony jellegűjogviszonyok (közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírák,ügyészek, igazságügyi alkalmazottak jogviszonya stb.) felsorolására kerül sor,tehát munkavégzéssel töltött időké. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.