Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a munkáltató az általa meghatározott feltételek és szempontok szerint biztosította azt egyes közalkalmazottjai számára. A jogosultsági feltételek között egyfelől a közalkalmazotti jogviszony keletkezésének időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Munkaadói kárigény érvényesítése, ha többen okozták a kárt

Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...fenn kell állnia. Amennyiben a munkáltató több munkavállalóval szemben egyetemleges felelősségükre hivatkozva nyújtott be keresetet, de egyes munkavállalókkal szemben nem tudja bizonyítani a felelősségi feltételek fennállását, az adott munkavállaló mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírt helyzet emberileg valóban nem egyszerű, megjegyzendő azonban, hogy annak nem minden eleme minősül munkajogi szempontból releváns kérdésnek. Az intézményben lakók és a munkavállalók közötti sajátos helyzetnek lehet munkajogi vonatkozása. Így a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. Amennyiben ez az elszámolás helytelen, azaz a munkáltató nem a jogszabályoknak megfelelően tüntette fel az egyes munkabérelemeket, az ezzel kapcsolatos munkavállalói igény az általános szabályok szerint, a hároméves elévülési időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...által nyújtott ellátást [Mt. 172. § (1) bek. a) pont]. A 3/2014. KMK vélemény 4. pontja értelmében az elérhető jövedelem egyes jogcímei szerinti tételekből külön-külön kell levonásba helyezni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az erre el ő írt szabályok szerint teljesíti, nem beszélhetünk munkavállalói kötelezettségszegésr ő l. Önmagában az, hogy Ön egyes kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]. Ebből következően a cafeteriajuttatások egyes elemei – például a SZÉP Kártyára adott összeg vagy az Erzsébet-utalvány – az Mt. szerint nem minősülnek munkabérnek. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [Mt. 175. § (2) bek.]. Például, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően

Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...tűnő intézkedés – a munkáltatójának a felmondása – mögött jogellenes szándék húzódik meg. Sommásan: azért vettek fel egyeseket, hogy másoktól megválhassanak. Mindez eddig "jól hangzik" az Ön számára, a helyzetét viszont nehezíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2