Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] ...alakul.Felhívjuk a munkarend kötetlen minősítésével kapcsolatban két ítéletre a figyelmet! Az EU Bírósága a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben született ítélete szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkaközi szünet "kivétele" a munkaidőből

Kérdés: A munkáltató e hó 20-án adott tájékoztatást arról, hogy a következő hónaptól a munkarendünk megváltozik. Hétköznap reggel 7.30-tól 15.50-ig fog tartani a munkaidőnk, míg korábban mindig 15.30-kor végeztünk. A HR-osztály magyarázata szerint a cég úgy döntött, hogy a munkaközi szünetet, ami napi 20 perc, a jövőben nem tekintik a munkaidő részének. Szabályos ez az eljárás, különösen, hogy egy évek óta fennálló rendszert két hét alatt változtatnak meg? Ráadásul kiderült, hogy nem minden kollégát érint az intézkedés, vannak olyan részlegek, amelyeknél marad a régi munkarend.
Részlet a válaszából: […] ...beleértheti a munkaközi szünet tartamát is. Mérlegelési jogkörében azonban dönthet úgy is, hogy míg bizonyos munkavállalóknak (egyes részlegeknél) beszámítja a munkaközi szünetet a munkaidőbe a jövőben is, másoknál ezt nem teszi meg. Ennek csak az a korlátja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...mind a 24 órás beosztása napján, mind az azt követő két 0 órás napján 1-1 nappal csökken a szabadság még felhasználható része, az egyes távol töltött napokat pedig a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével, 12 órával kell elszámolni. (Megjegyezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadság elszámolása órákban

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása miatt célszerű és a törvénynek megfelelő az a gyakorlat, amely az adott munkaidő-beosztást alapul véve meghatározza az egyes munkavállalók évi szabadsága megállapításakor, hogy annak kiadása hány munkanapon (illetve szabadnapon) történik (EBH 2007. 1637.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.