Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a törvény tételesen meghatározza, hogy mely szabályokat nem kell alkalmazni (Mt. 203. §). A napi munkaidőre (Mt. 92. §), valamint a rendkívüli munkaidőre (Mt. 107. §) és annak díjazására (Mt. 143. §) vonatkozó szabályok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A leírt munkaidő-beosztás megfelel a törvényi szabályoknak. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra az alapelvre, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani [Mt. 97. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 125, illetve kollektív szerződés alapján 150 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Ahol a törvény külön nem írja elő egyes mértékszabályok arányosítását a foglalkoztatás részmunkaidős jellegére tekintettel, ott ezt nem is lehet megtenni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Vasárnapi foglalkoztatás

Kérdés: Az Mt. 97. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályt úgy kell értelmezni, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén sem írható elő vasárnapra történő rendes munkavégzés, csak akkor, ha egyidejűleg az Mt. 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennáll? Amennyiben igen, ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munka­vállalók vasárnapra nem, hanem kizárólag szombati napra kerülhetnek beosztásra, ha egyéb, az Mt. 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyik feltétel sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható [új Mt. 97. § (3) bek.]. A szabály értelmezése szerint vasárnapra rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja szerint a munkavállalórészére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. A távolléti díjat – ahogyez egyébként nevéből is következik – a távollét időtartamára kell fizetni. AzMt. 151/A. § (1) bekezdése tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.