8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szociális gondozói díj
Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.
2. cikk / 8 Egy évnél hosszabb munkaidőkeret és az önkéntes túlmunka
Kérdés: A hároméves munkaidőkeret kapcsán kérdezzük, hogy mi az értelme az egy évnél hosszabb munkaidőkeretnek, ha a rendkívüli munkaidő mértékét évente kell figyelembe venni, és a heti munkaidőre vonatkozó maximális mértéknek is éves átlagban kell megfelelni? Ha így az elszámolás alapja végül is egy év, akkor mi az előnye, ha egy évnél hosszabb a munkaidőkeret?
3. cikk / 8 Egy munkavállaló közös foglalkoztatása
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
4. cikk / 8 Áthelyezett pihenőnap elszámolása
Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
5. cikk / 8 Távolléti díj számítása
Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
6. cikk / 8 Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai
Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
7. cikk / 8 Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései
Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
8. cikk / 8 Átengedés működési körben felmerült okból
Kérdés: Átalakítást tervezünk a vállalat termelési struktúrájában. Előreláthatólag kénytelenek leszünk bizonyos ideig szüneteltetni a jelenlegi termelést, és valószínűleg 3-4 hétig nem tudjuk folyamatos munkával ellátni az alkalmazottakat. Hallottunk a más munkáltató részére történő "átengedés" intézményéről, azonban az Mt.-ben nem találjuk egyértelműen, hogy miként kellene eljárnunk.