Munkavállaló felelőssége egészségbiztosítási ellátásért

Kérdés: Könnyű fizikai munkát végző munkavállalónak súlyos térdműtétje volt 2020-ban. Visszajött dolgozni, viszont soron kívüli alkalmassági vizsgálatra nem lett elküldve. A munkavégzése során anyagmozgatás közben a már korábban műtött területre csapódott az alkatrésztároló kocsi vontatószára. A kocsival nem volt semmi probléma, a vontatószár megfelelő helyzetben maradt, miután visszatették, ellenben valószínűsíthető, hogy korábban nem tette vissza rendesen a vontatószárat egy másik munkavállaló. Amunkavállaló által is ismert általános munkavédelmi utasításban benne van, hogy a használt eszközöket/szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizniük kell, de valószínűleg nem nézett rá. A régebbi sérülése miatt még MR-vizsgálat is szükséges, és min. 45-50 naptári nap lesz a kiesett ideje. Egy sérülésmentes lábszáron nem okozna ilyen súlyos sérülést egy hasonló eset. Várható, hogy így is teljes egészében minden egyes vizsgálatot, táppénz- és egyéb költséget visszaterhelnek a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató (munkáltató) köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...mind a 24 órás beosztása napján, mind az azt követő két 0 órás napján 1-1 nappal csökken a szabadság még felhasználható része, az egyes távol töltött napokat pedig a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével, 12 órával kell elszámolni. (Megjegyezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba, ezért 2012-ben még az 1992. évi Mt.-t kell alkalmazni e kérdésben [új Mt. 298. § (2) bek. d) pont]. E szerint, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.