Csomag jogellenes átkutatása és a sérelemdíjra való jogosultság

Kérdés: Munkavállalóinkat szúrópróbaszerűen szoktuk ellenőrizni a gyárból való kilépéskor, és ilyenkor a csomagjuk kinyitására hívjuk fel őket. Az egyik munkavállalónk esetében ez meg is történt, de utólag a HR-en keresztül a munkáltatóval szembeni sérelemdíj iránti igényt terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy az ilyen csomagátvizsgálás nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak, így a személyiségi jogát sérti. Igaza lehet?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges [Ptk. 2:52. § (1)-(2) bek.].Az egyes munkavállalók táskáinak szúrópróbaszerű ellenőrzése, ha az azzal kapcsolatos személyes adatkezelés jogalapja, célja nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás

Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha kiadására, kezelésére, elszámolására vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azt teljes egészében a munkáltató határozhatja meg, vagy ha van kollektív szerződés, akkor tipikusan abban szokták az ezzel kapcsolatos szabályokat rögzíteni. A kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] ...akkor van helye kivételnek, ha a munkavégzés megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges. Ezekben az esetekben a munkáltató úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Avulás figyelembevétele a kár összegének meghatározásakor

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hanemolyan összegét, amennyiért a károsult a károkozáskor pótolhatja a hiányzódolgot. Az ellenkező számítási mód egyes esetekben káronszerzéshez vezetne,máskor pedig nem fejezné ki a munkáltató tényleges kárát (BH 1998. 557). Amunkáltató tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.