Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán

Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése, 2016. szeptember 16-a elé esett, ezért ezek egyike sem számítható be közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként. Egyedül tehát a jelenlegi óvodánál eltöltött idő mint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Nagyszülői GYED – korlátozott munkalehetőséggel

Kérdés: A nagyszülői GYED esetében a fizetés nélküli szabadságon lévő nagyszülő ezalatt más munkáltatónál dolgozhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló az Ebtv. 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj (GYED) időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult [Mt. 128. § (3) bek.]. Ennek a fizetés nélküli szabadságnak a sajátossága, szemben a hasonló intézményekkel, hogy nem a gyermek otthoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalónak, mivel 1987-ben született, már 2018-tól, azaz a harmincegyedik életévétől három munkanap pótszabadság jár, hiszen a hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben illeti meg először,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlat idejének számítására a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, mely szerint a szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a munkaviszony jellegű jogviszony szünetelésének 30 napot meghaladó időtartama. Az 1. § 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az utazási idők közül egyedül az otthonról történő munkába utazás, illetve a munkából hazautazás nem minősül munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...vagy megállapodásával a bennük foglalt szabályoktól eltérjen, ezek a rendelkezések kógens jellegűek. A munkáltató ezért egyedi döntésével sem rendelkezhet úgy, hogy – mintegy kedvezményként – beszámítja a Magyar Vöröskeresztnél eltöltött időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkaszerződés módosítása szakmai gyakorlat teljesítése érdekében

Kérdés: Jelenleg logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ-s tanfolyamon veszek részt esti tagozaton. Emellett 6 órás bejelentett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozom. A szakma elsajátításához 160 óra (20 nap – 8 órában) szakmai gyakorlatot kell teljesítenem. Az iskolában azt mondták, hogy ez a bejelentett 6 órás munkaviszony nem felelne meg az előírtaknak. Érdemes lenne a munkáltatómat megkérni, hogy erre az egy hónapos gyakorlati időre módosítsa szerződésünket 8 órás munkaviszonyra, illetve milyen egyéb teendőim lennének ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozik, feltételezzük, hogy önmagában az aktuális munkaköre megfelelne a szakmai gyakorlattal szemben támasztott követelményeknek, és egyedül csak a munkaviszony részmunkaidős jellege akadályozza meg, hogy azt szakmai gyakorlatként el tudja ismertetni. Ha a 160 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Kikölcsönzés – ha átmenetileg bezár a kölcsönvevő

Kérdés: Kölcsönzött munkaerőként alkalmaz egy bevásárlóközpont üzemeltetése "centerinformációs" munkakörben, kiszervezve a biztonsági szolgálattól. A szerződésben a munkavégzés helye is ide köt. Felújítás miatt a bevásárlóközpont négy hónapra bezár. A munkáltatóm kizárólag biztonsági őröket foglalkoztat, csak hárman vagyunk ebben a speciális helyzetben hölgyek. Kérdésem a bezárás időtartamára vonatkozna. Milyen lehetőségeink vannak, mire számíthatunk? A munkavégzés helyét lehetetlenítik el gyakorlatilag, ebben a munkakörben máshol nem tud a munkáltató alkalmazni minket. Ez azt jelenti, hogy – miután kiadta a szabadságunk háromnegyedét – kénytelenek leszünk fizetetlen szabadságon várni az építkezés befejezését, ami akár több hónapot is csúszhat? A célom a munkahelyem megtartása hosszú távon, három éve dolgozom itt. Több hónap kiesést azonban nem engedhetek meg magamnak. A jelenlegi munkaszerződésem határozatlan idejű, és egy éve készült.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben Önt a jelenlegi kölcsönvevője nem fogja tudni alkalmazni a bevásárlóközpont átépítésének ideje alatt. Ezért minden bizonnyal megszüntetni majd az Ön kikölcsönzését, azaz visszaküldi a kölcsönbe adónak. A kikölcsönzés megszüntetését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Bentlakásos intézmény gondozói besorolása

Kérdés: A szociális szolgáltató központunknál bentlakásos szakfeladaton gondozói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink besorolásával kapcsolatban kérdezzük: Az első közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2004. VII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 33893302), amelyet 2005. X. 29-én szerzett meg. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. Elgondolásunk szerint C fizetési osztályba kell visszasorolni, korábbi munkaviszonyait nem lehet elfogadni a fizetési fokozathoz, mivel a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést csak a későbbiekben szerezte meg. A második közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. XII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi szakközépiskolában 1981. VI. 17-én szerzett érettségi. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. A harmadik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2011. XI. 2., legmagasabb iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 3476201) megszerzése: 2017. VI. 07. A szakképesítési követelmény alól 2018. XII. 31-ig mentesítés alatt áll, jelenlegi besorolása C fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint az ő esetében sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkozatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál elszámolni, attól függetlenül, hogy mentesítést kapott a képesít megszerzése alól. A negyedik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. I. 16., legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 337620100103302) megszerzése: 2013. VI. 13. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint ebben az esetben sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkoztatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál beszámolni. Az ötödik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2015. III. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi érettségi, szakképesítése: egészségügyi szakasszisztens (OKJ: 54501801), megszerzése: 2004. III. 5. Jelenlegi besorolása E fizetési osztály 6-os fizetési fokozat. Helyes-e a besorolásokkal kapcsolatos álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] ...még tart, hiszen a szükséges szakképesítést a harmadik közalkalmazott a mentesítési idő letelte előtt ténylegesen megszerezte). A negyedik közalkalmazott esetében ugyanez a helyzet: az 1992. I. 1. és 2013. VI. 13. között munkaviszonyban töltött idők nem számítanak be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.
1
2
3
7