Képzési munkaidő-kedvezmény méltányosságból

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kttv. 258. §-a a munkavállalói tanulmányok folytatása tekintetében nem tartalmaz az Mt.-től eltérő rendelkezést, a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók olyan feltételekkel vehetnek részt képzésben, mint bármely más munkavállaló. Az Mt. 229....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontja szerint – mely aközalkalmazottakra is irányadó – a munkavállaló köteles az előírt helyen ésidőben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzéscéljából a munkáltató rendelkezésére állni (azaz várni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] ...nem jár távolléti díj sem. Természetesen az Mt. lehetővé teszia munkavállaló javára történő eltérést, akár a munkáltató egyedi döntése, akára felek egyéni, vagy a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződésesmegállapodása alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXXVI. törvényteremtette meg. E körben fontos rámutatni arra is, hogy a részmunkaidősfoglalkoztatás lehetősége nem korlátozódik egyedül a kismamára, hiszen azt az aszülő kérheti, aki a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküliszabadságot vette igénybe.A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Bírósági idézés – mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.
Részlet a válaszából: […] ...ragaszkodik az Ön munkahelyijelenlétéhez, megoldást kínálhat az Mt. 134. § (2) bekezdésének szabálya. Eszerint az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapjátkivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteleskiadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Munkaviszony után – megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszából: […] ...lehet. Az Irányelvben meghatározott szempontokelemzését mindig a munkavégzésre irányuló konkrét tevékenység vonatkozásában,egyedi jelleggel kell elvégezni, a jogviszony tényleges tartalmi elemeinekátfogó vizsgálatával.Olyan tevékenység esetében, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
2