Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az utazási idők közül egyedül az otthonról történő munkába utazás, illetve a munkából hazautazás nem minősül munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] ...volt beosztva az adott napra, akkor nem csökken a még beosztható munkaidő. Ez az elszámolási módszer alkalmazandó valamennyi távollétre.Egyedül a szabadság és a betegszabadság esetén van módja a munkáltatónak más elszámolás mellett dönteni, 2013. augusztus 1-je óta [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.