Várandós munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Munkavállalónk GYED-ről szeretne visszajönni dolgozni, gyermeke másfél éves. Visszatérési szándékát írásban be is jelentette, korábbi munkakörét azonban már betöltöttük, és nagyon elégedettek vagyunk az új kollégával. További problémát jelent, hogy a visszatérni szándékozó munkavállaló egyúttal bejelentette, hogy ismét terhes, jelenleg a második hónapban van. Hogyan tudjuk megszüntetni ilyen körülmények között a munkaviszonyát, mert nem találtunk módot a továbbfoglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] Az a munkavállaló, aki gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságról vissza kíván térni dolgozni, köteles erről a munkáltatóját értesíteni. Ezt követően a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg, azonban az alapszabadság egynegyedét – amunkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésénekmegfelelő időpontban köteles kiadni [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...alapján azátlagkeresete illeti meg. A munkavállaló átlagkeresetét az Mt. 152. § (4)bekezdése alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérekalapulvételével kell kiszámítani. A számítás során az Mt. 152. § (3) bekezdésealapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga jár. A számítás alapjául – általános szabály szerint – az utolsó négynaptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.Munkabérnek a munkavégzés ellenértékeként kapott juttatásokszámítanak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...számított átlaga jár [Mt. 152. § (1) bekezdés]. Kisséleegyszerűsítve: az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett illetmények szolgálnak [Mt. 152. § (4) bekezdés].Mivel az étkezési juttatás nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.