10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Rovarcsípésért fennálló munkaadói felelősség
Kérdés: A munkavállaló sofőr, sózott nyersbőrt szállított a teherautón, nemzetközi útvonalon. Az egyik napi pihenőideje végén, amely alatt a gépjármű utasfülkéjében aludt, észlelte, hogy egy rovar megcsípte. A csípés eredményeként súlyos bakteriális fertőzést kapott, több műtéten esett át, és tartós egészségromlást szenvedett. Kártérítési igénnyel lépett fel, mivel állítása szerint a baleset (csípés) a munkaviszonyával összefüggésben érte. Alapos lehet az igénye?
2. cikk / 10 Őrizetlen targonca és a munkaadó kárfelelőssége
Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló – segítő szándékból – megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?
3. cikk / 10 Utasítással ellentétes magatartás miatti baleset
Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel a munkavédelmi oktatáson elhangzottak ellenére önként belekezdett egy munkába, ráadásul rávette a kollégáit is, hogy segítsenek neki. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták az ügyeletes diszpécsertől, hogy várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel. Lehet alapja a követelésének?
4. cikk / 10 Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei
Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
5. cikk / 10 Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"
Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
6. cikk / 10 Felelősség gázolásos baleset esetén
Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
7. cikk / 10 Készpénz – kitiltható a munkahelyről?
Kérdés: A munkavállalóink több esetben arról panaszkodtak, hogy az öltözőszekrényeikből valaki elvitte a magukkal hozott pénzüket. Tettünk ugyan feljelentést, de nem derült ki, hogy ki volt a tettes. A kárfelelősség kiküszöbölése érdekében hoztunk egy olyan vezetői döntést, hogy a munkavállalóknak tilos magukkal hozniuk készpénzt a munkahelyre, illetve ha megteszik, akkor azért a munkáltató felelősséget nem vállal. Egy legutóbbi lopás után mégis kaptunk egy felszólítást az egyik munkavállaló ügyvédjétől, hogy fizessünk meg 25 000 Ft kártérítést a munkavállaló eltűnt tárcája miatt. Jogos ez a követelés?
8. cikk / 10 Károkozás – túlzott benzinfogyasztással
Kérdés: Egyik munkavállalónk gépjárművezetőként dolgozik, és autójával feltűnően sok benzint fogyaszt a többiekhez képest. Mivel nagyon bonyolult lenne folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás tényleges mértékét, ezért arra gondoltunk, hogy a munkavállalónak jegyzék ellenében adunk át üzemanyagot, és a fogyasztási norma szerinti részre visszaszolgáltatási kötelezettséget írunk elő; így neki kellene bizonyítania, hogy miért fogyasztott többet. Alkalmazhatónak tartják a kárigény érvényesítésének egyszerűsítésére ezt a megoldást?
9. cikk / 10 Károkozás munkavállalói elismerése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk szabálytalanul kezelte a házipénztárt, és nagyobb összegben, több hónap óta saját részére pénzt vett ki belőle. Ezt utóbb önként bevallotta, és írásban el is ismerte, megjelölve a pontos összeget is. Ugyanakkor kiderült, hogy a pénztárhoz más is hozzáférhetett, az nem volt megfelelően lezárva, mivel az egységnél az volt – a vezető által is ismert – bevett gyakorlat, hogy mindenki vett ki pénzt, amikor szüksége volt rá a munkájához. Ilyen esetben milyen alapon lehet a kártérítési felelősség megállapítása iránt pereskedni?
10. cikk / 10 Kárfelelősség – a munkáltatói szabályzat megszegéséért?
Kérdés: A munkáltatómnál újságárusként dolgozom. Két hete egyik reggel, miközben az aznapi újságokat vittem, észrevettem, hogy a pavilont éjjel feltörték. Gyorsan értesítettem a munkáltatómat, majd a rendőrséget a betörésről, de kénytelen voltam közben kinyitni a pavilon ajtaját, hogy az aznapi újságokat be tudjam tenni; be viszont nem mentem. Ezt követően kiérkezett a vezetőm, de nem készített leltárt. Arra hivatkozott, hogy, mivel bementem a pavilonba, ezzel megszegtem a munkahelyi utasítást, és így már nem lehet megállapítani, mi hiányzik. Ezt követően a héten kézhez vettem egy 300 000 Ft-os kártérítési felszólítást. Tényleg ki kell ezt fizetnem?