Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatást elrendelő intézkedéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. E személy a védett szakszervezeti tisztségviselő. A szakszervezet az üzemi tanácsi választás szempontjából önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...érintő, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelő intézkedéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. A szakszervezet az üzemi tanácsi választások [Mt. 236. § (2) bek.] szabályai szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg, feltéve ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte [Mt. 273. § (1)-(2) bekezdések]. A szakszervezet az üzemi tanácsi választások szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Védelemre megjelölt szakszervezeti tisztviselő bejelentése

Kérdés: A napokban az egyik szakszervezet bejelentette a tisztségviselőit, de nem jelölte meg, hogy kik minősülnek védett tisztviselőknek. Kérdésem, hogy a munkáltatónak ilyen esetben hogyan kell eljárnia, ha az egyik tisztviselő munkaviszonyát kívánja felmondani?
Részlet a válaszából: […] ...által felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bekezdés]. Védett lehet az a szakszervezeti tisztviselő, aki– az üzemi tanácsi választások szempontjából önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül a szakszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Szakszervezeti tisztviselők – változó védelem

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdése értelmében a munkáltató valamennyi önállónak minősülő telephelyén -vagyis azon a telephelyen, amelynek vezetője az üzemi tanácsot megillető egyesrészvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik -, a munkavállalók megelőzőnaptári évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Konzultáció csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Vállalkozásunknál sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést vagyunk kénytelenek végrehajtani. Tudomásunk szerint mielőtt átadjuk a felmondásokat, konzultálnunk kell a szakszervezettel vagy az üzemi tanáccsal. Nálunk azonban egyik sem működik. Ez esetben mentesülünk a konzultációs kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...valamint azérintett munkavállalók számának csökkentésére [Mt. 94/B. § (5) bek.] – amunkáltatónak az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónálképviselettel rendelkező szakszervezetekkel, illetve a munkavállalókképviselőiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] ...csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáttervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemitanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezőszakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott adatokról és körülményekről. Az értesítéstezzel egyidejűleg másolatban a munkavállalók képviselői (üzemi tanács, üzemitanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és amunkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.