10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkavédelmi képviselő munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Országosan működő vállalatunknál 21 körzetben 21 munkavédelmi képviselő választására került sor a tavalyi évben. Ha egy körzetben a munkavédelmi képviselő mandátuma megszűnik a munkaviszony megszűnése miatt, szükséges-e az adott körzetbe új képviselőt választani, vagy csak egyébként a munkavédelmi képviselők ötéves mandátumának lejártát követően? Pótképviselő választására nem került sor.
2. cikk / 10 Üzemi tanács választása kis létszámú telephelyek esetén
Kérdés: Ha a 70 főt foglalkoztató munkáltatónak több telephelye, illetve részlege van, és az egyes telephelyek (részlegek) vezetői az üzemi tanács részvételi jogai tekintetében rendelkeznek jogkörrel, de az egyes telephelyek, részlegek létszáma nem éri el a 15 főt, akkor kell vagy sem egyáltalán üzemi tanácsot választani a munkáltatónál?
3. cikk / 10 Üzemi tanácsok hatásköri összeütközése
Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.
4. cikk / 10 Üzemitanács-választás a munkavállalói létszám növekedése miatt
Kérdés: Cégünk munkavállalói létszáma folyamatosan növekszik, idén várhatóan elérjük az ötvenfős állományi létszámot. Úgy tudom, ebben az esetben kötelező az üzemi tanács választása; ez valóban így van?
5. cikk / 10 Központi üzemi tanács megszűnése
Kérdés: Átalakulás folytán megszűnt az egyik telephelyünk, ahol önálló helyi üzemi tanács létezett; valamennyi munkavállaló el lett bocsátva. Ennek következtében már csak egy helyen, a központban van helyi üzemi tanács. A központi üzemi tanáccsal ilyen esetben mi történik; fennmarad vagy megszűnik?
6. cikk / 10 Központi üzemi tanács létszáma
Kérdés: Sok olyan részlegünk van, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlása miatt üzemi tanácsi választás esetén önálló üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat kellene választani. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a központi üzemi tanácsba 13-nál több helyi üzemi tanács (illetve üzemi megbízott) delegálhatna tagot. Meg lehet emelni a központi üzemi tanács taglétszámát ilyen esetben?
7. cikk / 10 Üzemi tanácsi választások megtartása
Kérdés: A társaságunknál több telephelyi, illetve egy központi üzemi tanács működik. 2008-ban az egyik telephelyen megszűnt a helyi üzemi tanács, és új választásokat tartottunk, de csak ott. Jelenleg, ha a törvény szerinti 3 éves megbízatási időket vesszük figyelembe, akkor a két telephelyen eltérő időpontokban kellene választást tartani. Ez így helyes, vagy mindkét telephelyen egyszerre kell lebonyolítani a választást, hogy ugyanaddig tartson az üzemi tanácsok megbízatása?
8. cikk / 10 Központi üzemi tanácsi együttdöntési jogkör
Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?
9. cikk / 10 Központi üzemi tanács választása
Kérdés: Üzemi tanácsi választásokat tartunk, kérdésünk: amennyiben a cégnél több telephelyen dolgoznak munkavállalók, de csak két telephely van, ahol 15 és 50 fő között van a létszám, mindenhol máshol 15 alatt, akkor hogyan kell üzemi tanácsot választani? Elég egyet, vagy létre kell hozni központi üzemi tanácsot ekkor is? A telephelyek mindegyikén a törvény általi munkáltatói jogokat gyakorolja a vezető.
10. cikk / 10 Üzemitanács-választás – jelöltállítási jog
Kérdés: Munkáltatónk üzemi tanácsi választást tart. Egy szakszervezet szeretne mindhárom telephelyen jelöltet állítani, bár csak az egyiken dolgozók között vannak tagjai. Ezzel persze jelentősen rontja a többi szakszervezet képviseleti esélyeit. Valóban állíthat jelöltet minden telephelyen, akkor is, ha nincs mindenütt tagsága?