38 cikk rendezése:
31. cikk / 38 Vezető állású munkavállalók szabadsága és szabadságmegváltása
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?
32. cikk / 38 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
33. cikk / 38 Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései
Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
34. cikk / 38 Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás
Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
35. cikk / 38 Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?
Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
36. cikk / 38 Készenlét megszakítása
Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?
37. cikk / 38 Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei
Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
38. cikk / 38 Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe
Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
