Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a kölcsönszerződés ilyen körülmények között színlelt szerződésnek tekinthető, és mint ilyen semmis [Ptk. 6:92. § (2) bek.], tehát semmilyen körülmények között nem javasoljuk annak megkötését. Emellett az is kiemelendő, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Egyenlő bánásmód alkalmazása iskolaszövetkezeti munkaviszonyban

Kérdés: Iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatok munkavállalókat. Kérdésem, hogy esetükben hogyan kell meghatározni a munkabér mértékét? Nekem is, mint foglalkoztató­nak, alkalmazni kell a diákokra az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében munkaviszony határozott időre létesíthető [Mt. 223. § (1) bekezdés.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.