Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint nem kizárt, hogy az alapbér a próbaidő alatt eltérjen, és akár alacsonyabb legyen, mint a többi, a munkavállalóval azonos munkakört betöltő, már korábban a munkáltatónál munkaviszonyban álló alkalmazotté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Hagyatéki tárgyaláson történő részvétel

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra [Mt. 55. § (1) bek. f) pont], melyre távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. Hozzátartozó a törvény fogalmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Tanú részére fizetett munkabér költségének viselése

Kérdés: A bírósági tanúként idézett dolgozó távolléti díját a munkáltatónak kitől kell igényelnie?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. A munkavállaló ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. Mint látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Túlórák kifizetésének elmaradása

Kérdés: Egy nonprofit kft.-nél dolgozom mint szakács. 2016. július 8., 9. és 10. napjain túlóráztam, összesen 17 órát a három nap alatt. Ebből a 8. és a 9. pihenőnap volt. Mindeddig ezekből a munkavégzésekből egy fillért nem láttam, a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz! Meddig lehet ezt ezzel magyarázni? A jelenléti ívről ezeket a napokat átvezették egy egyéb nevezetű papírra, mondván, hogy így sok a ledolgozott nap egymás után. Mert akkor 9 napot dolgoztam folyamatosan.
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont], amelyre munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül további ellenérték illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. Az ellenérték mértéke az alapbér mellett 50% bérpótlék, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] Helytállóan került megállapításra, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Külföldi kiküldetésben töltött munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak külföldön történő munkavégzés esetén rendes munkaidő munkaszüneti napra is beosztható [Mt. 102. § (2) bek. és 101. § (1) bek. h) pont]. Október 23-án a munkavállaló külföldi kiküldetésben jogszerűen dolgozhat. Mivel a munkavállaló ezen a napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása a szünetelés tartamával

Kérdés: A cégünk egyik alkalmazottjával 2015. de­cember 31. napjáig tartó határozott idejű munkaszerződést kötöttünk. Most ez a munkavállaló el szeretne menni négy hónapra külföldre nyelvet tanulni, amit mi támogatnánk is, ezért hajlunk arra, hogy elengedjük fizetés nélküli szabadságra erre az időre. Viszont cserébe szeretnénk, ha ennyivel tovább nálunk maradna még. Ilyen helyzetben van mód a határozott idő meghosszabbítására a fizetés nélküli szabadság időtartamával?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló meghatározott időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ezen időtartamra pedig – feltéve hogy nem állapodnak meg ettől eltérően – díjazás nem illeti meg [Mt. 146. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.
1
2