Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés kötelező elemeként meghatározandó alapbér összegét a felek bizonyos korlátok között szabadon határozhatják meg. Legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.] elérő alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége is az egyéni, vétkes (felróható) kötelezettségszegésre épül [Mt. 56. § (1) bek., 179. § (1) bek.]. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállalóval szemben a felelősségre vonás jogalapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Fizetett ünnep általános munkarendben

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Ezen általános szabályhoz képest munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a törvényben meghatározott korlátokra tekintettel – a munkaidő a hét minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az általános szabály szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül követelheti vissza a munkavállalótól. A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Elháríthatatlan ok miatti mentesülés

Kérdés: Egyik munkavállalónk telefonált, hogy nem tud munkába jönni földomlás miatt, ami elzárta a falujába vezető egyetlen utat. Ezt elháríthatatlan külső oknak gondoljuk. Jól látjuk, hogy az új Mt. alapján erre már nem kell díjazást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Az új Mt. alapján erre az időre a munkavállalót díjazás nem illeti meg. Hatályban maradt 2012. december 31-ig ugyanakkor a régi Mt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.