Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörök sajátossága, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – napi 12 órára emelhető. Ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadságkiadás elhalasztása a tárgyév utánra

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell biztosítani [Mt. 123. § (3) bek.]. Ilyen, a munkavállaló oldalán jelentkező akadálynak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkáltató nem tudta kiadni az esedékesség évében a munkavállalónak a szabadságát, mert éppen gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát töltötte, a munkáltató köteles a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadságra való jogosultság – az elévülés kezdete

Kérdés: A munkavállalónk 1999 óta van távol gyermek gondozása miatt. Gyermekeit 1999-ben, 2002-ben, majd 2007-ben szülte. Távolléte folyamatos volt, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság jogcímeken. 2002-ben született gyermeke betegnek minősült, úgyhogy rá tekintettel 3 éves koránál tovább vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Most visszajönne dolgozni, így meg kell határoznunk a részére járó szabadságot 1999-től kezdődően. Ezt hogyan számítsuk? Nem évültek-e el a régi szabadságai?
Részlet a válaszából: […] Alapelv, hogy mindig a jogosultság keletkezése időpontjában hatályos szabályok alkalmazandók a szabadság mértéke vonatkozásában, ez a módosító anyagi jogi jogszabályok visszaható hatálya tilalmának általános elvéből [Jat. 15. § (2) bek.] következik. Az Mt. 2012. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Szabadságkiadására vonatkozó megállapodás

Kérdés: Munkáltatóm 2014. január 2-án egy nyilatkozatot szeretett volna aláíratni velem, amit azonban megtagadtam. A nyilatkozat arról szólt, hogy az összes szabadságot, amit 2014-ben nem ad ki nekem, jogosult 2015. december 31-ig pótlólag kiadni. Mivel félek attól, hogy így nem tudok majd elég időt a családommal tölteni, nem írtam alá. Azt viszont mindenképpen szeretném tudni, hogy egy ilyen nyilatkozattal egyáltalán jogszerűen járt-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget ad rá, hogy a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkor szerinti (117. §) pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [123. § (6) bek.]. Ehhez azonban a felek megállapodása szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Szabadságátvitel a következő évre

Kérdés: Amikor a munkavállaló a tárgyévi szabadságaiból öt munkanapot átvisz a következő évre úgy, hogy még a tárgyévben megkezdődik a szabadság kiadása, erről szükséges írásos megállapodást kötni a munkaadó és a munkavállaló között?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. Mint az Mt. szövegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-jétől az Mt. 122. § (3) bekezdése szövegének megfogalmazása ugyan megváltozott, de ez nem jelent érdemi változást, csupán pontosítást. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Szabadság kiadása – részletkérdések

Kérdés: A szabadság kiadása során a munkavállaló által kivehető hét munkanap szabadság kettőnél több részletben kiadható-e, ha igen, akkor milyen feltételekkel? A munkáltató által kiadandó tizennégy nap összefüggő szabadság kötelezően kiadandó-e? Kizárólag megállapodással lehet ettől eltérni? Ha igen, mit kell tartalmaznia egy ilyen megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról

Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmeg­állapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen [új Mt. 122. § (3) bek.]. Látható tehát, hogy ez a szabály a felek megállapodásával "félretehető". A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
2