Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszából: […] A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), feltételezi mindkét fél egybehangzó akaratát. A közös megegyezés ebből kifolyólag csak mindkét fél egyetértésével módosítható. A munkavállaló egyoldalúan nem "vonhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Szabadság kiadásának munkáltatói korlátozása

Kérdés: A nyár folyamán üzemünkben teljes átállás lesz egy új termelési technológiára. A betanulás és az éles tesztüzemek miatt szeretnénk elrendelni, hogy ebben a kb. három hétben senki ne menjen szabadságra. Megtehetjük ezt, tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak hét napot akkor kell kiadni, amikor azt kéri?
Részlet a válaszából: […] A törvény valóban úgy rendelkezik, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörök sajátossága, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – napi 12 órára emelhető. Ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a tárgyévi szabadságot az esedékesség évében ki kell adnia a munkáltatónak. Ettől néhány esetben el lehet térni, ha:– a decemberi szabadságkiadás megszakítás nélkül legfeljebb 5 munkanapnyi tartamban átnyúlik a következő évre;– a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Erkölcsi bizonyítvány – fontos lehet július 1-jétől

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] 2014. július 1-jétől valóban módosul az Mt., és szabályozza a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál foglalkoztatható munkavállalók körét. Ennek értelmében ilyen munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Szabadság a felmondási idő alatt

Kérdés: Az Mt. 125. §-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A fenti mondat megalapozza-e a munkáltató jogát arra, hogy kilépő dolgozójának a szabadságát ne adja ki akkor sem, ha azt a dolgozó kifejezetten kéri? Manapság ez egyre gyakoribb gond, s a munkáltató ezzel a mondattal takarózva végigdolgoztatja a teljes felmondási idő alatt a munkavállalóit, s a megmaradó részarányos szabadságos napokat megváltja pénzzel, noha a munkavállaló – alkotmányos jogával élve (regenerálódáshoz való jog) – a természetbeni kiadást kérte eleve a felmondásában. Nyilvánvaló, amennyiben nem lehetséges a szabadság kiadása, mert például a szabadság túlnyúlna a felmondási időszakon, vagy azonnali a felmondás és nincs más mód, akkor csak a pénzbeli megváltás marad. De ha lehetséges a kiadás, akkor jogosult a munkáltató megtagadni azt, azaz visszatarthatja a szabadságot jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására a felmondási idő alatt is ugyanazon a szabályok vonatkoznak, mint egyébként a munkaviszony tartama alatt. Azaz a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ugyanakkor a munkáltató évente hét munkanap szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkaidő-beosztás – a szabadság és a betegszabadság tekintetében

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás annak meghatározását jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidejét mikor fogja teljesíteni. Például egy teljes munkaidős munkavállaló a hét mely napjain és mikor fogja "ledolgozni" a 40 órányi munkaidőt. A törvény szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
1
2