Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] A készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzés idejét munkaórában állapítjuk meg, így kvázi órabéres foglalkoztatás történik. Az Mt. 143. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a túlóradíj alaprészének a díjazásával, azaz erre az "alapbér arányos része" jár. Az Mt. nem részletezi, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Rendkívüli munkavégzés pótléka a távolléti díjban

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenléti, illetve ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni. Ezek közül a vasárnapi pótlékot akkor, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, ezért a munkavállalóval az általános teljes munkaidőnél (8 óránál) hosszabb napi munkaidőt kikötni csak készenléti jellegű munkakör esetén, vagy akkor lehet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Elmaradt rendkívüli munkaidő díjazása

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra rendelt el rendkívüli munkavégzést, amelyen azonban a munkáltató mégsem tudta a munkavállalókat foglalkoztatni. Az Mt. szerint állásidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.