Készenlét megszervezése – az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkavégzés munkaszüneti napon – külföldre szolgáltatnak

Kérdés: Cégünknél ügyfélszolgálat van, külföldre szolgáltatunk. Ha ünnepnapra beosztunk munkavállalót, megtagadhatja-e a munkafelvételt, mivel Magyarországon nem kötelező ünnepnapon dolgozni? Cégünknél egyébként 0-24-es ügyfélszolgálat működik, és ünnepnapokon is szoktunk dolgozni, természetesen ki is fizetjük a munkavállalóinknak a túlórát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló általános szabály szerint a munkáltató utasításai alapján köteles a munkát végezni [Mt. 52. § (1) bek. c) pont]. Az utasítás teljesítését akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Önként vállalt túlmunka munkaszüneti napon

Kérdés: A munkáltató tevékenysége alapján az Mt. szerint nem oszthatna be munkaidőt munkaszüneti napra. Lenne-e ennek ellenére lehetőség arra, hogy a munkavállaló önként vállalt túlmunka keretében, teljesen önkéntesen (jelentkezve a meghirdetett munkalehetőségre) munkát végezzen munkaszüneti napon? Természetesen a munkaszüneti napra járó járandóságok megfizetésre kerülnének.
Részlet a válaszából: […] Erre nincs lehetőség, az önként vállalt túlmunka nem ad felmentést a munkaszüneti napi munkavégzés szabályai alól (Mt. 102. §, 108. §), azaz csak a törvényben felsorolt esetekben lehet elrendelni az önként vállalt túlmunkát munkaszüneti napra. Eszerint, munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Rendkívüli munkaidő heti maximuma

Kérdés: Mennyi túlóra rendelhető el a havibéres munkavállaló számára, ha az általános munkarendben, heti 40 órában dolgozik, olyan munkahéten, amikor négy munkanap és egy munkaszüneti nap van? Elrendelhető-e 16 óra rendkívüli munkaidő?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti és rendkívüli munkaideje együttesen, egy héten legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont és (5) bek. b) pont]. Ha a kérdés szerinti esetben a munkavállaló négy munkanapra van beosztva, összesen 32 órára, akkor a 48 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Fizetett ünnepi készenlét – rendkívüli munkavégzéssel

Kérdés: Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.] a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 139. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történik, akkor a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkanap és a naptári nap eltérése

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Készenlét alatti munkavégzés

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti, a munkavállaló által megválasztott helyen (Mt. 110. §). A készenlét ideje nem munkaidő, csak abban a részében, amikor tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez viszont minden esetben a beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Bérpótlék-kifizetési szabályok munkaidőkeretben a vendéglátásban

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari egységben pultos munkakörben dolgozó munkavállaló 3 havi munkaidőkeretben van alkalmazva. Jár-e neki 30%-os műszakpótlék, ha egyik héten 6-14 óráig dolgozik, a másik héten 14-től 22-ig? A délutáni munkavégzés elhúzódhat 22 óra után is, de előbb is befejeződhet a vendégek létszáma miatt. A vasárnapi munkavégzésre jár-e neki vasárnapi pótlék? A munkaszüneti napra jár-e neki munkaszüneti napi pótlék? Helyes-e ha a munkaidőkereten felüli órák túlórában negyedévente vannak elszámolva, vagy ha egyik hónapban több szabadnapot kap ezért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót műszakpótlék akkor illeti meg, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, és munkavégzése tizennyolc és hat óra közötti. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Bérpótlék-kifizetési szabályok munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari egységben pultos munkakörben dolgozó munkavállaló 3 havi munkaidőkeretben van alkalmazva. Jár-e neki 30%-os műszakpótlék, ha egyik héten 6-14-ig dolgozik, és másik héten 14-től 22-ig? A délutáni munkavégzés elhúzódhat 22 óra után is, de előbb is befejeződhet a vendégek létszáma miatt. A vasárnapi munkavégzésre jár-e vasárnapi pótlék? A munkaszüneti napra jár-e munkaszüneti napi pótlék? Helyes, ha a munkaidőkereten felüli órák túlórában vannak elszámolva negyedévente, vagy ha egyik hónapban több szabadnapot kap ezért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót műszakpótlék akkor illeti meg, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, és munkavégzése tizennyolc és hat óra közötti. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.