10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása
Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
2. cikk / 10 Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén
Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
3. cikk / 10 Szabadság kiadása – részletkérdések
Kérdés: A szabadság kiadása során a munkavállaló által kivehető hét munkanap szabadság kettőnél több részletben kiadható-e, ha igen, akkor milyen feltételekkel? A munkáltató által kiadandó tizennégy nap összefüggő szabadság kötelezően kiadandó-e? Kizárólag megállapodással lehet ettől eltérni? Ha igen, mit kell tartalmaznia egy ilyen megállapodásnak?
4. cikk / 10 Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása
Kérdés: Októberben négyhavi határozott időtartamra felvettünk egy munkavállalót. 2013. február 28-án telt le a határozott idejű munkaszerződése. Erről azonban sajnos megfeledkeztünk, és a munkavállaló a tudtunkkal még március 1-jén is dolgozott. A következő héten továbbra is fel akarta venni a munkát. Amikor jeleztük neki, hogy letelt a határozott idő, akkor azt mondta, hogy törvény alapján a munkaviszonya határozatlan idejűvé alakult, ezért kötelesek vagyunk foglalkoztatni. Mi ilyen szabályt nem találtunk az új Mt.-ben. Valóban átalakult határozatlan idejűvé a munkaviszony, és jelenleg is fennáll?
5. cikk / 10 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
6. cikk / 10 Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
7. cikk / 10 Szabadságra járó távolléti díj
Kérdés: A munkáltató a GYES leteltét követő naptól, 2012. július 2-től az egyik dolgozó munkaviszonyát 90 napos felmondási idővel megszünteti. A dolgozót havi bruttó 400 000 Ft-tal alkalmazta; a munkáltató júliusra kifizetett 22 nap szabadságot, augusztusban 11 napot, a felmentési idejét szeptember 30-ig, valamint megváltja a fennmaradó 72 nap szabadságot. Milyen összegű átlagbérrel kell számolni a szabadságmegváltást, 21, 22 vagy 23 nappal; vagy milyen óraszámmal? Helyes, ha 176 órával (22 nap) osztottuk a bért és szoroztuk 72-vel? A bérprogramunk, mivel augusztus hónapban teljesül a kifizetés, tárgyhónapra 23 nap átlagát vette, és szorozta 72-vel. Melyik a helyes?
8. cikk / 10 Üzemi tanácsi jogok megsértése
Kérdés: A cégünknél – ahol üzemi tanácsi elnök vagyok – nagy beruházás van folyamatban, melyről az üzemi tanács véleményét nem kérték ki, majd csak későn, többszöri kérésre mutatták be a rajzokat, amit az üzemi tanács véleményezett. A dolgozók átszervezéséről sem kérték ki a véleményünket, és az üzemi tanácsi tagokat, elnököt is a megkérdezésünk nélkül helyezik át. Mit tehetünk? Milyen jogra hivatkozhatunk?
9. cikk / 10 Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága
Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
10. cikk / 10 Kiküldetés utazási idejére járó díjazás
Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munkaidején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munkaidején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?