Azonnali hatályú felmondás – a munkáltató felmondása után

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Folyamatban lévő eljárásban és az eset körülményeinek pontos ismerete nélkül nem vállalkozhatunk a kétséget kizáró állásfoglalásra, ugyanakkor a tényállásban előadottak arra engednek következtetni, hogy a munkavállalói azonnali hatályú felmondás nagy valószínűséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül egyebek mellett a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Alapítvánnyal fennálló munkaviszony felmondása az öregségi nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Öregségi nyugdíjba menetelnél az alapítvány munkáltató esetében milyen jogszabály irányadó például a felmentési időre stb.? Alapítványnál dolgozom tizennégy éve, összesen negyvenhat évem van mint szakápoló.
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi formában működő munkáltatóra az Mt. hatálya terjed ki, ezért az általa létesített munkaviszonyokra – így azok megszüntetésére is – e törvény rendelkezései az irányadók. A kérdésből nem lehet megállapítani, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírt helyzet emberileg valóban nem egyszerű, megjegyzendő azonban, hogy annak nem minden eleme minősül munkajogi szempontból releváns kérdésnek. Az intézményben lakók és a munkavállalók közötti sajátos helyzetnek lehet munkajogi vonatkozása. Így a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Felmondás a kisgyermekes munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követően

Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra – vagyis a felmentési időre – is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 130. §) tartama alatt [Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. Ebből következően, amíg a munkavállaló a gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírtakból az tűnik ki, hogy mivel a munkáltató felmondási időt biztosított a megszüntető jognyilatkozatában, a munkaviszony-megszüntetés felmondásnak minősül. Önmagában ugyanis a munkáltatói felmondást olyan indok is megalapozhatja, amely egyébként akár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Szabadságra jogosító felmentési idő

Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát nemrégiben felmondtuk; ez alapján 3 hónap felmentési idő illeti meg. Ez az időtartam szabadságra jogosító időnek számít? A munkavállalónál ez további 8 munkanapot jelent, amit meg kellene váltanunk.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül ebben a tekintetben a munkavégzés alóli mentesülésnek a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Főállás és a mellékállás megszüntetése

Kérdés: A másodállás megszűnése, illetve megszüntetése esetében – ideértve a felmondási idő és a végkielégítés szabályait is – ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak a munkáltatóra, mint a főállásnál?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tesz különbséget a munkavállaló "főállása" és "mellékállása" között: a törvény e két kifejezést sem használja. Ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya áll fenn, azok megszűnésére, illetve megszüntetésére az Mt.-nek az adott munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkáltató személyében bekövetkező változás és a beolvadás különbsége

Kérdés: Alkalmazandók-e a munkavállalóra a beolvadás, mint jogszabályon alapuló, általános jogutódlás esetén, az Mt. 40. §-a szerinti, speciális, a munkáltató személyében bekövetkezett változásra alapított munkavállalói felmondás szabályai (pl. adott esetben a hosszabb felmondási idő, a felmentési idő, valamint a végkielégítés)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 40. §-a értelmében a 70. §-ban és a 77. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi tárgyú jogszabályok nem használják az aktív/inaktív idő, illetve állomány megkülönböztetést. A munkajog csupán a munkaviszony szünetelését ismeri. Ez minden olyan időszakot magában foglal, amely alatt a felek között ugyan fennáll a munkaviszony, azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
1
2
3