Munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya – szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. E szabály alkalmazandó a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Efotv. 2. §-ának 3. pontjában előírtak szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Megszakítás nélküli tevékenység és készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-nk sportlétesítményt üzemeltet. Mind az alapító okirat, mind az önkormányzattal kötött közhasznúsági megállapodás tartalmazza, hogy a társaság tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A sportlétesítmény jellemzően reggel 6-tól este 11-ig fogad látogatókat, de a technológiai háttér miatt nevezhetjük folyamatosan üzemelőnek, mert a hűtéstechnikáért felelős gépház folyamatosan működik, továbbá igény esetén éjszaka is van mód a használatra. A technológiai háttér miatt nyaranta 1-2 hónapon át karbantartási szünet miatt zárva tartunk. Mindezek alapján a társaság tevékenysége megszakítás nélküli az Mt. 90. §-a értelmében? Karbantartóink, illetve portaszolgálatos biztonsági őreink készenléti jellegű munkakörökben dolgoznak, mivel a munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül állnak rendelkezésre. Rendes munkaidejük napi 8 óra, beosztás szerinti munkaidejük jellemzően 16-17 óra háromhavi munkaidőkeretben. Általában minden harmadik napon 06.00 órától 22.00 óráig dolgoznak, majd az ezt követő harmadik napon újra ilyen beosztásban. A munkaidő és pihenőidő aránya 16/56 óra. A munkaidő kezdete szinte soha nem változik. Úgy ítéljük meg, hogy műszak-, éjszakai, illetve vasárnapi bérpótlék nem, munkaszüneti napra azonban jár a dolgozóknak bérpótlék. Helyesen járunk el, ha csak a munkaszüneti napra vonatkozó pótlékot fizetjük? Jár a dolgozóknak a készenlétre vonatkozó 20% pótlék, ha nincs elrendelve készenlét, a munkaidőkeretben dolgozott órák száma megfelel a napi 8 órás rendes munkaidőnek, azonban a munkakör készenléti jellegű?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató tevékenysége akkor tekinthető megszakítás nélkülinek, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2)–(3) bekezdései szerint a munka­időkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor a munkaidő meghatározásakor a távollét, így a betegszabadság tartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Műszakpótlékra jogosultság – a beosztás szerinti munkaidő változása

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság szabályát hogyan kell értelmezni? A havi beosztás egyharmadában kell lenni olyan beosztásnak, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Vagy a havi beosztás egyharmadában eltér ugyan a beosztás, de azon belül lényegtelen, hogy hány olyan nap van, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Ha egy 21 munkanapos hónapban beosztás szerint a munkavállaló 10 nap 18 órakor, 9 nap 17 órakor, 1 nap 16 órakor, 1 nap 13 órakor kezd, akkor jogosult-e műszakpótlékra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizen­nyolc és hat óra közötti időtartam alatti munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Havi kifizetésre kerülő bér számítása távollét esetén

Kérdés: Havidíjas dolgozókat általános munkarendben foglalkoztatunk, nincs bérpótlék, túlórapénz sem. Nem egyértelmű számunkra, hogy ha a munkavállaló például 2 munkanap szabadságon van, vagy a munkaszüneti nap is munkanapra esik, akkor miért nem a havi alapbért kell kifizetni? Végkielégítés fizetése esetén úgy értelmezzük, hogy nem vonatkozik ránk a hat naptári hónapra fizetett teljesítménybér. Mivel ilyen nincs, ezért a távolléti díj csak a kifizetés időpontjában érvényes alapbérrel egyenlő?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bek.] 1 órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):a) a teljesítménybérrész egy órára számított mértékével (Mt. 150. §), ésb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkaidő-beosztás – a szabadság és a betegszabadság tekintetében

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás annak meghatározását jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidejét mikor fogja teljesíteni. Például egy teljes munkaidős munkavállaló a hét mely napjain és mikor fogja "ledolgozni" a 40 órányi munkaidőt. A törvény szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret

Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...tekinthető a munkáltató tevékenysége, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [új Mt. 90. § c) pont]. Idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetén a munkaidőkeret tartama –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.