Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek a jogát a munkáltató – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti – ez a kötetlen munkarend. A munkarend kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést általános szabály szerint csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkahely tényleges megszűnése esetén egy másik munkavégzési helyen, másik munkakört ajánl fel, a munkavállaló nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Vezető állású munkavállaló további munkaviszonya

Kérdés: Társaságunk gazdasági igazgatóját megkereste egy francia cég, hogy részmunkaidőben, távmunkában legyen a magyarországi tanácsadójuk a francia társaság piacra lépésnek előkészítésében. Az igazgató elmondása szerint havi 2-3 nap munkáról lenne szó, és teljesen más a francia vállalat tevékenysége, mint a miénk. Engedélyezheti-e az ügyvezetés a gazdasági igazgatónak ezt a másodállást, tekintettel arra, hogy nálunk vezetői munkaszerződése van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alkalmazásában vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkakör-felajánlási kötelezettség várandósság esetén

Kérdés: Egy kolléganőnk októberben terhesség miatt megtagadta a munkavégzést, mert a munkaköre veszélyeztetné állapotát. November végén hozott egy orvosi javaslatot, miszerint ülő, kímélő munkát javasolnak részére. Október vége óta állásidőt fizetünk neki. Sajnos nem biztos, hogy találunk a részére ülő, kímélő munkát. Így ha nem tudjuk szerződés módosítására rávenni, akkor a terhesség végéig állásidőt kell nekünk fizetni? Milyen egyéb lehetőségünk van még?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható [Mt. 60. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszony a kölcsönbe adóval áll fenn, ezért e munkáltató felelőssége arról gondoskodni, hogy a munkavállaló rendezett munkaviszonyban dolgozzon, írásba foglalt munkaszerződéssel, megfelelő adóhatósági bejelentéssel [Mt. 214. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes elemek a pontos válaszhoz a kérdésből nem derülnek ki. Önmagában az a tény, hogy egyes munkavállalók bérét emelik, míg másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Heti pihenőnapi rendkívüli munkavégzés elszámolása

Kérdés: Ha mezőgazdasági dolgozóként dolgozom, és a hétvégi munkavégzést a munkahelyi vezető 12 órás műszakkal elrendeli, abban az esetben, ha pihenőnapot nem tud biztosítani, a pótlék mértékét 12 órára számítva 100%-os mértékkel kell elszámolni, vagy csak 8 órára jár a 100%-os pótlék, és a fennmaradó órákra csak 50%?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), amelyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 105. § (1)–(2) bek.]. Abban az esetben, ha a beosztott heti pihenőnapra a munkáltató munkavégzést rendel el, az rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatás tipikusan olyan díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva határoz meg. Ezen döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
1
2
3