Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a kérdések megválaszolása során nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkaszerződés módosítása határozott időre

Kérdés: Módosíthatják-e a felek a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést határozott időtartamúra azzal a kitétellel, hogy a munkavállaló megfelelő feladatellátása esetén, a határozott idő lejárta után lehetőség van a munkaszerződés határozatlan idejűre történő módosítására?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így a módosítást is írásba kell foglalni (Mt. 58. §). Az Mt. nem tartalmaz tiltó szabályt arra nézve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Telephelybezárás – munkaszerződés-módosítási ajánlat és felmondás

Kérdés: Egy pénzintézeti fiókban dolgozom, amit 2016. december 31-ével bezártak. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy változatlan feltételekkel folytathatom a munkát egy 20 km-re lévő fiókban. Két nap múlva azt mondták, hogy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak tovább. Szerződést még nem kaptam annak ellenére sem, hogy már többször kértem. Van-e arra határidő, hogy mennyi idővel hamarabb kell megkapnia a munkavállalónak az új szerződést? Közel 10 éve dolgozom ennél a pénzintézetnél határozatlan idejű szerződéssel. Ha nem írom alá az új szerződést, akkor automatikusan felmond a munkáltató? Ebben az esetben fizetnie kell végkielégítést, illetve felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt esetben nem kötnek új munkaszerződést, hanem a közöttük a bezárt bankfiókra mint megszűnt munkavégzési helyre szóló, korábban megkötött határozatlan idejű munkaszerződést módosítják. Így nem is új munkaviszony létesítéséről van szó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Gyermekem jövő hónapban lesz kétéves, és ismét munkába szeretnék állni. A munkáltatómmal határozott idejű szerződésem volt, az egyik kolléga helyettesítésére vettek fel. Ez a kolléga tavaly szeptemberben vissza is tért. Ekkor én már fizetés nélküli szabadságon voltam. A cég szabályzata szerint a munkavállalóknak a CSED és a GYED alatt is jár a cafeteria, amit én a mai napig kapok a cégtől. Ebben az esetben meddig él még a szerződésem, ha visszamegyek?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony megszűnik a határozott idő leteltével [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ehhez nincs szükség a felek jognyilatkozatára, a megszűnés automatikusan bekövetkezik a határozott idő leteltével. Esetünkben a határozott idő aznap telt le, amikor a kolléga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Határozott idejű munkaviszony módosítása ráutaló magatartással

Kérdés: Egyik munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyban áll. A határozott idő letelte után változatlanul tovább dolgozik. Mi lesz a munkaviszonya sorsa?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni [Mt. 192. § (1) bek.]. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Béremelés munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: A béremelés nálunk úgy zajlik, hogy értesítőt készítünk róla két példányban. Az egyik példányt a munkavállaló megkapja, a másik az irattárba kerül, de egyiket sem írja alá a munkavállaló. Jó ez így, vagy nem törvényes az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Ha a béremelés az alapbért érinti, akkor a munkaszerződés közös megegyezéssel való módosítása szükséges, mivel az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Azt pedig egyoldalúan megváltoztatni még a munkavállaló előnyére sem lehet [Mt. 45. § (1) bek., 58....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.