29 talált cikk a munkarend , pihenőnap , szabadság , új Mt. kifejezésre

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?

Kérdés: Szociális szolgáltató központban bentlakásos szakfeladaton levő, gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében az alábbi kérdéseink merülnek fel. Távollét (szabadság) rögzítésekor a számfejtő rendszer nem számfejtett bért a szabadság valamely napjára. Ezt követően bekértük az intézménytől a dolgozók egyhavi beosztását.
1. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01-jén nappal, 09. 02-03. szabadnap, 09. 04-05. nappal, 09. 06. éjszaka, 09. 07-08. szabadnap, 09. 09-10. nappal, 09. 11-13. szabadnap, 09. 14. nappal, 09. 15. éjszaka, 09. 16-18. szabadnap, 09. 19-20. nappal, 09. 21-22. szabad, 09. 23-24. éjszaka, 09. 25-28. szabad, 09. 29. éjszaka, 09. 30. szabad.
2. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01. szabad, 09. 02. nappal, 09. 03. éjszaka, 09. 04-05. szabad, 09. 06. nappal, 09. 07. éjszaka, 09. 08-09. szabad, 09. 10. nappal, 09. 11. éjszaka, 09. 12-13. szabad, 09. 14. nappal, 09. 15-17. szabad, 09. 18. nappal, 09. 19-20. éjszaka, 09. 21-26. szabad, 09. 27-28. nappal, 09. 29-30. szabad.
Az éjszakai és a nappali munkavégzés 12 órás. A munkavállalóknak a számfejtő rendszerben a beosztási mintánál "5/2 általános munkarend 8 órás" van rögzítve. Véleményünk szerint a fenti beosztás és a beosztási minta nem megfelelő. A programban a beosztási mintánál az alábbi lehetőségek közül választhatunk: folyamatos műszak 12-24, 12-48; két műszakos 8 órás munkarend, változó munkarendben dolgozó. Hogyan kell kialakítani egyhavi beosztást a szabályoknak megfelelően, illetve ha fizetett szabadságon van a munkavállaló, akkor arra a napra hány órás munkavégzést kell számolni, valamint hogy milyen munkarendben, munkaidő-beosztásban dolgoznak?

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?

Kérdés: Építőipari cégeknél korábban létezett fagyszabadság. Kérdésem, most milyen lehetőség van arra, hogy a dolgozókat szabadságra küldjük januárban, mikor még időarányosan csak kevés szabadságuk van?

Kérdés: A munkavállalónkat egyenlőtlen napi munkaidő-beosztással, 1 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken 6 óra. Minden munkanapra rendelkezik vezényléssel. Szabadságát órában tartjuk nyilván. A munkavállalónak 30 nap szabadsága, azaz órában nyilvántartva 240 óra szabadsága van. Ha szerdai napon megy szabadságra, akkor 8,5 órát kell levonnom a szabadságkeretéből? Ugyanezen gondolat mentén, pénteki napon pedig 6 órával csökken a szabadságkerete? Ha mindig pénteki napokon veszi igénybe a szabadságot, akkor a 6 órás munkanapokat figyelembe véve az éves 240 óráját 40 munkanapra tudja igénybe venni? Ha mindig hétfő és csütörtök között megy szabadságra, akkor pedig 28 nap alatt tudja felhasználni az éves szabadság órakeretét?

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeret mellett a munkavállalónk január hónapban eredetileg 23 munkanapra került beosztásra, mely 23 napból végül 5 nap szabadság került kiadásra (január 5-9. között). A munkával töltött napokon 10 alkalommal 6-14 óra, 5 alkalommal 12-20 óra, 1 alkalommal 10-20 óra, 2 alkalommal 9-17 óra között végzett munkát. A munkáltató úgy bírálta el, hogy a 23 munkanapra történő beosztást szem előtt tartva nem volt meg adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő elvárt 1/3-a a munkaidő kezdetének rendszeres változása tekintetében. Helyesen jártunk-e el, hogy az 5 nap szabadság ellenére a havi 23 napos eredeti beosztást vettük figyelembe, így a műszakpótlék alapjául szolgáló 18-06 közötti intervallumba eső órákra nem adtuk meg a munkavállalónak a műszakpótlékot? Kell-e külön vizsgálni, hogy a szabadság milyen műszakra esik?

Kérdés: A cégnél a munkaidő hétfőtől csütörtökig 7.00-től 15.50-ig, pénteken 7.00-től 13.20-ig tart, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is. A szabadság nyilvántartása napokban történik. Ez a munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül?

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?