Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a próbaidő után megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással (Mt. 64. §). Amennyiben a felek között nincs konszenzus a munkaviszony megszüntetését illetően, közös megegyezéssel nem tudják megszüntetni azt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Töredéknapi szabadság kiadása – ha órákban számolnak el

Kérdés: 12 órás műszakokban, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak év végén négy óra kivehető szabadsága maradt. Hogy adom ki ezt a négy órát, fél nap szabadsággal, vagy fel kell kerekíteni egész napra?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Az tehát nem lehetséges, hogy egy munkanapon a munkavállaló a munkaidő egy részében szabadságon van, a másik részében pedig a munkáltató rendelkezésére áll. Ha a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felek még a szabadság igénybevétele előtt, vagy csak az után módosították a munkaszerződést részmunkaidősre. Eltérő kikötés hiányában ugyanis a munkaviszony az általános teljes napi munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 116-122. §-a a munkavállalónak járó szabadságot nem órákban, hanem munkanapokban határozza meg. Ez a szabály minden munkavállalóra vonatkozik, attól függetlenül, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ennélfogva a kiadandó szabadságnapok számát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkáltatói tájékoztatás egyoldalú módosítása

Kérdés: A munkáltatóm átadott nekem egy tájékoztatót, amely szerint nem hétfőtől péntekig napi nyolc órában leszek beosztva reggel 8-tól délután 16.30-ig, hanem hétfőtől szerdáig reggel 7-től délután 15.30-ig, csütörtökön és pénteken pedig délelőtt 11-től délután 19.30-ig. Nekem ez a beosztás sokkal kedvezőtlenebb, ezért nem írtam alá a tájékoztatót, a munkáltató mégis ilyen beosztásban utasított munkavégzésre. Megteheti, hogy anélkül, hogy a tájékoztatót aláírom, véghezviszi az ott leírtakat? Ő arra hivatkozik, hogy nem kell ehhez az én hozzájárulásom.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót – többek között – a napi munkaidőről [Mt. 46. § (1) bek.]. A munkáltató által átadandó tájékoztató tartalmazza a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkaidő-beosztás közlése

Kérdés: Cégünk fő tevékenysége a közúti árufuvarozás. A gépkocsivezetők négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, munkaidő-beosztásuk egyenlőtlen. A vonatkozó jogszabály előírásai szerint – kollektív szerződés hiányában – hét nappal előre kellene a gépkocsivezetőkkel közölni a munkaidő-beosztásukat. A gépkocsivezetők munka­idejének beosztását – a beérkező megrendelések függvényében – mindig az előző munkanap tudjuk meghatározni. Milyen megoldást javasolnak a vonatkozó előírások betarthatóságára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kérdésben is említett szabálya alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bekezdés]. E szabálytól kollektív szerződés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Munkaközi szünet tartama

Kérdés: Cégünknél 30 perces ebédidő van, amit ledolgozunk, kollektív szerződésünk nincs. Jól értelmezem, hogy az új Mt. alapján csak 20 perc az ebédszünet? Mivel a korábbi szabály még "legalább" 20 percről rendelkezett, ez azt jelenti, hogy már szabálytalan a 30 perces szünet alkalmazása? Mikor lép hatályba ez az új szabály?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, illetve ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.