Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kizáró szabályának hiányában nincs akadálya, hogy a szabadságkiadás munkanapban történő nyilvántartása és elszámolása során a munkanapok helyett munkaórákkal kalkuláljanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 116-122. §-a a munkavállalónak járó szabadságot nem órákban, hanem munkanapokban határozza meg. Ez a szabály minden munkavállalóra vonatkozik, attól függetlenül, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ennélfogva a kiadandó szabadságnapok számát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj helyes számításáról többféle számítási mód látott napvilágot. Álláspontunk szerint az Mt. alapján havibér esetén az egy órára járó távolléti díjat akként kell meghatározni, hogy az alapbér összegét százhetvennégy órával kell osztani általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [új Mt. 93. § (2) bek.]. Napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.