Órabérben – az elszámolás szaldója

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Szabadság utólagos ledolgozása – nem jogszerű

Kérdés: A szabadságot ledolgoztathatja a munkáltató? Ha elmegyek két napra szabadságra, ledolgozhatom napi 12 órában négy napon keresztül? Ez így szabályos?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt munkáltatói eljárás nem jogszerű. A fizetett szabadság mint alkotmányos alapjog célja ugyanis a munkavállaló pihenése, regenerálódása, amely időtartamra is megilleti a munkabére [Alaptörvény XVII. cikk (4) bek.]. Ha a munkáltató a szabadság idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

"Fizetett ünnep" díjazása munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak egy része munkaidőkeretben és megszakítás nélküli munkarendben dolgozik. Hétköznapra eső munkaszüneti nap esetén milyen juttatás jár a beosztott, illetve a be nem osztott, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóknak (távolléti díj, ledolgozott idő, munkaszüneti napi pótlék)? Mindkét esetre szeretnék választ kapni, akkor is, ha be van osztva munkára a dolgozó, és akkor is, ha nincs.
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz tipikusan hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a havibéres munkavállalót egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén minden hónapban – függetlenül a munkanapok számától és ezáltal a beosztható munkaidőtől – a havi alapbére illeti meg. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Itt azonban nem a hónapban irányadó, általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján számítjuk ki a havibérből az órabért. Ehelyett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy a kérdés összetettségére és a tervezett intézkedéssel összefüggésben felmerülő feladatokra tekintettel lapunk keretei között nincs mód a teljes körű válaszadásra, így csak a figyelembe veendő főbb szempontokat tudjuk megadni. A munkaidő meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése az Mt. szabályainak "megfelelő alkalmazását" írja elő a hallgatói munkaszerződésre. Ebből következően meg kell állapítani a hallgató munkaidejét (teljes vagy részmunkaidő) és munkaidő-beosztását. A hallgató jogosult szabadságra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, a munkaidő beosztását a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaszerződés módosítása határozott időre

Kérdés: Cégünk több állandó megrendelőnek dolgozik, a munka jellegéből adódóan az alkalmazottak heti 30 órás részmunkaidőben dolgoznak. Most azonban nyertünk egy pályázaton, és három hónapig egy új projektben is részt veszünk, amit a jelenlegi munkavállalókkal szeretnénk megoldani. Viszont nem biztos, hogy ez belefér a munkaidejükbe. Megtehetjük, hogy erre az időszakra munkáltatóként felemeljük a munkaidejüket, természetesen kompenzálva ezt a bérezésben? Ha nem, akkor kiírhatjuk prémiumfeladatként nekik?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 58. §). A munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a munkaszerződést. Nincs akadálya, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.
1
2
3