Rendkívüli munkavégzés – elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben a beosztást egy napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak egy nappal korábban tudjuk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, amit a pihenőnapjára osztunk be, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő fogalma magában foglalja a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést (Mt. 107. §). A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő azt jelenti, hogy az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően foglalkoztat a munkáltató. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi munkavégzésnél e napra mindig jár 100% munkaszüneti napi pótlék, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesít a munkavállaló [Mt. 140. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkát nem kell további pihenőnappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkanap és a naptári nap eltérése

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kétféle túlóra-elszámolás

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben a rendkívüli munkaidő két típusa keveredik, amelyeket egymástól függetlenül kell elszámolni. Az egyik típus, amikor a munkavállaló az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően dolgozik. A törvény szerint a munkaidő-beosztást egy héttel előre, egy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló munkábantöltötte volna.Felhívjuk a figyelmüket, hogy a 2012. július 1-jén hatálybalépett új Mt. rendelkezéseinek június elején elfogadott szövege szerint amunkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.