Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat, ezzel a kényszerű leállás vagy csökkentett üzemelés idejéről "átcsoportosítja" a munkaidőt egy későbbi időszakra, amikor már vélhetően rendeződik a működés. A munkaidőkeret lényege ugyanis éppen az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a munkavállaló a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra jogosult-e, az általa betöltött munkakör alapján kell meghatározni. A kérdésben írtak alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló legalább középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Bérfizetés napjának meghatározása iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános szabályai szerint a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. A felek így köthetnek olyan megállapodást, hogy a bérfizetéstől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az alapbér mellett a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Az indokolt költségeket azonban a törvény nem nevesíti, azok függenek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.