Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan tartamúvá módosítása

Kérdés: Két munkavállalónk tekintetében határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk 2014. de­cember 31. napi lejárattal. Közös megegyezéssel a határozott időre szóló munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt módosítható-e határozatlan idejű munkaviszonnyá? Amennyiben nem, lehet-e határozatlan időre szóló munkaszerződést kötni 2015. január 1-jével?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony tartama alatt a határozott idejű munkaszerződés módosítására ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint a határozatlan idejű munkaszerződésre. Azaz a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják azzal, hogy a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünetről a munkaidő-beosztás közlésével kell tájékoztatni a munkavállalókat, amelyet legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni [Mt. 97. § (4) bek.]. Ez a tájékoztatási kötelezettség 2014. március 15. óta teljesíthető úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása – módosítás vagy új munkaszerződés

Kérdés: Szabályosan járok-e el, ha a munkavállalóval fél évre kötött határozott idejű munkaszerződést úgy hosszabbítom meg, hogy munkaszerződés-módosítást készítek, és csak az időtartamot módosítom, vagy új munkaszerződést kell kötnöm a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a felek a munka­szerződést közös megegyezéssel módosíthatják, tehát a munkavállaló egyetértése nélkül nincs lehetőség a munkaszerződés egyoldalú módosítására. A munkaszerződés módosítására egyébként a megkötésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Határozott idejű munkaviszony átalakulása

Kérdés: Nem találtam előírást arra az új Mt.-ben, hogy hányszor lehet határozott idejű munkaszerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval. Jól gondolom, hogy ezt a törvény valóban nem fogja korlátozni? A most hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy automatikusan határozatlan idejűvé alakul a határozott idejű munkaviszony, ha jogellenesen kötöttek határozott időre szerződést a felek. Erre sem találtam szabályt az új Mt.-ben. Ezek szerint a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság határozatlan idejűvé minősít egy határozott idejű szerződést?
Részlet a válaszából: […] A törvény valóban nem ad konkrét mértéket arra, hogy hányszor lehet azonosfelek között meghosszabbítani a határozott idejű munkaviszonyt, vagy ismételtenhatározott időt kikötni. Ennek jogszerűsége mindig az eset összes körülményeinekismeretében ítélhető meg. Az új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.